Oroszország és Grúzia holnap ismét tárgyalóasztalhoz ül Genfben az ENSZ, az EBESZ és az EU közvetítésével, hogy megpróbálják rendezni Abházia és Dél-Oszétia helyzetét. Az előjelek azonban most sem kedvezőbbek, mint az egyeztetés első, az érdemi megbeszélésekig el sem jutó, októberi fordulójakor: a Moszkva által támogatott szeparatista régiók továbbra is önálló államokként szeretnének részt venni a tárgyalásokon, és ez Grúzia számára elfogadhatatlan.
A kaukázusi ország továbbra is stratégiai fontosságú szerepet játszik a nyugati–orosz vetélkedésben. Moszkva legújabb fenyegetése az, hogy ha Grúzia és Ukrajna megkapja a NATO-tól a tagsághoz vezető akciótervet, akkor a tavaly decemberben bejelentett felfüggesztés után végleg kivonja magát az európai konvencionális erőkről szóló szerződésből. A két ország a NATO decemberi csúcstalálkozóján igyekszik bebiztosítani a felvételét, ám ismét valószínűtlen, hogy megkapnák az útitervként szolgáló dokumentumot.
Az áprilisi NATO-csúcson éppen azért utasították el a kérésüket, mert a szövetség európai tagjai nem szeretnék provokálni Oroszországot. Robert Gates amerikai védelmi miniszter viszont a napokban azt pedzegette, hogy Grúzia számára egy kevésbé formális, de végül mégiscsak a tagsághoz vezető utat is lehetne találni. Washingtonban azt hangsúlyozzák, áprilisban már döntöttek Grúzia és Ukrajna felvételéről, így annak csak a konkrét módja és ideje kérdéses. BÁ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.