Segítheti-e és hogyan a kormány a bankok hitelezését?

Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Intézet elnöke. Uniós források. „A kormányok sehol sem tudják megoldani a vállalatok hitelezésének problémáját, ez Nyugat-Európában és Amerikában is gondot okoz. Csak segíteni tudják a hitelezést. Az egyik módja ennek, hogy részleges garanciát vállalnak a céges kölcsönökre. A másik lehetőség, hogy növelik a bankok likviditását. Ez sem biztos, hogy működik. Nyugat-Európában hiába injekcióztak nagyon sok pénzt a bankrendszerbe, abból kevés áramlott be a reálgazdaságba, a források nagyobb részéből állampapírokat vásároltak a hitelintézetek. A harmadik lehetőség az uniós források lehívásának meggyorsítása. Eddig kevés előleggel, főleg utófinanszírozással kaphattak pénzt a vállalkozások, most az a terv, hogy megnövelik az előleg összegét. Ennek kivitelezése igényel néhány hónapot.”

Felcsuti Péter. A Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. Állami kötelesség. „Az állam nemcsak ösztönözheti, de érdeke és kötelessége is ösztönözni a kereskedelmi bankok hitelezési tevékenységének fenntartását. A magyarországi bankok növekvő hitelezési veszteségeiket és szűkös forrásellátottságukat látva csökkentik hitelezési aktivitásukat. Ha a szektor minden tagja így jár el, hitelszűke alakul ki, ez tovább rontja a gazdasági szereplők helyzetét. Egy paradoxon alakul ki, amelyben a piac minden szereplője racionálisan viselkedik a maga szempontjából, a piac egésze mégis irracionális. Tárgyilagosan el kell ismerni: a magyar kormány is felismerte, hogy ez a veszély valós és fenyegető. Kérdés azonban, elégséges és megfelelő-e, amit az állam a hitelezés ösztönzésére tesz, illetve eddig tett. Illő tisztelettel, úgy vélem, hogy nem.”

Barcza György. A K&H vezető elemzője. Egyensúly. „A probléma a hitelezés ösztönzésével, hogy mind a makrohelyzet (a nemzetgazdasági megtakarítások növelése és a belföldi kereslet szűkülése szükséges a külső egyensúly javításához), mind a banki szintű helyzet (a hitel/betét arány csökkentése) az általános hitelezés visszafogását teszi szükségessé, így a hitelezés átfogó ösztönzése egyúttal fékezné a helyreállási folyamatot. Ezért a legtöbb országban a kkv-k, illetve az export hitelezésének speciális ösztönzésére helyezik a hangsúlyt. Tehát nem lenne érdemes általános hitelösztönzést adni, de érdemes lehet egyes területeket segíteni. A válság azokat a gazdaságokat kényszeríti rá a változásra, amelyek a korábbi években eladósodással fedezték a növekedést belső megtakarítások helyett.”

Csaba László. Közgazdász, akadémikus. Bizalomépítés. „Rendkívül szkeptikus vagyok abban a tekintetben, hogy az állam segíthet-e a probléma megoldásában. A mostani bizalmi válságban a bankok már a saját leányvállalataiknak sem hiteleznek, ezen nem segít, ha az állam pénzt pumpál a rendszerbe. Az 1970-es években volt példa arra, hogy a strukturális és lélektani problémákat így akarták megoldani, de ez csak inflációhoz vezetett. A kormány Magyarországon egyedül bizalomépítéssel tehetne a hitelezési válság ellen. Ez nem megy úgy, hogy folyton újraírják a költségvetést, az adózási és a bérezési jogszabályokat, ehelyett kiszámítható politikára és megfontolt kommunikációra lenne szükség. Az igaz persze, hogy nem a magyar kormány tehet a világválságról, de teremthetne előnyösebb környezetet a gazdaság számára.”

Tamás Gábor. Az UniCredit Bank vállalati divíziójának ügyvezető igazgatója. Gazdasági stabilitás. „A hitelezés a gazdaság működésében tölt be nélkülözhetetlen szerepet, azaz a gazdaság stabilizálásáért és nem önmagáért kell ösztönözni. Meggyőződésem szerint az állam ezt érdemi intézkedésekkel teheti, ezzel a tevékenységével segítve a pénzügyi közvetítő rendszer működését is. Úgy vélem, hogy az állami garanciavállalás erősödése, az európai és egyéb források hatékony közvetítése, a kamattámogatások, illetve a bankok forrásellátottságát célzó refinanszírozási hitelek vagy előfinanszírozási lehetőségek szolgálhatják ezt a közös, mindenki számára fontos célt. Mindezt természetesen úgy kell tennie a kormánynak, hogy eközben a gazdaság stabilitásához nélkülözhetetlen államháztartás-egyensúlyi követelmények sem sérülhetnek.”

A hitelezés szűkülése Magyarországon is komoly problémát okozhat. Kérdés, hogy az államnak milyen eszközei vannak a helyzet javítására. -->