Mekkora kárt okozhat az aszály a növénytermesztésnek?

Lakatos Zoltán. A Hajdúgabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Piaci feszültség. „A tiszántúli területeken nyolc-kilenc hete nem volt tisztességes eső, ezért szinte biztosra vehető, hogy a hektáronkénti búzatermés a várakozásokhoz képest 1-1,5 tonnával csökken. A kiesésre máris reagált a tőzsde, hiszen a tonnánkénti árak a 40 ezer forintos határ felé mozdultak el. Ugyanakkor piaci feszültséget okozhat, hogy Európa nagy részén jobb búzatermés lesz, és ez – az itteni veszteségek ellenére – a későbbiekben nálunk is ármérséklő tényező lehet. A gazdálkodók előreláthatólag 3,5-4 millió tonna terményt takaríthatnak be, ebből a hazai szükséglet 2,4 milliót tesz ki. Számítani kell viszont arra, hogy az aratás után a malmok a szokásosnál kevesebb búzát tudnak majd egyszerre felvásárolni forgóeszköz-finanszírozási problémáik miatt.”

Vancsura József. A Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke.Bizakodás. „A kukoricát eddig az aszály legfeljebb azokon a területeken viselte meg, ahol a gazdálkodók tavasszal késve vetettek. Itt a növények eleve rosszul keltek ki, így a szárazságot is nehezebben tűrték. Országosan azonban egyelőre nincsenek gondok, és az egymillió hektáros kukoricaterület még jó termést is hozhat, ha a későbbiekben lesz elegendő csapadék. A tengeri esetében a július–augusztus az igazán kritikus időszak, amikor a növények virágzási szakaszban vannak. Amenynyiben akkor sem érkezik megfelelő menyiségű eső, úgynevezett terméskötődési problémák léphetnek fel, és ezek miatt már a várható hozamok jelentősen csökkenhetnek. A gazdálkodók azonban bíznak abban, hogy az ősszel elfogadható kukoricatermést takaríthatnak be, és az áralakulás is kedvező lesz a számukra.”

Mártonffy Béla. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. Korábbi szezon. „A szabadföldi zölségfélékre kevésbé, a gyümölcsösökre jobban hatott a tavaszi aszály. Az már látszik, hogy nem lesz nagy termés, és a szárazság minőségi gondokat is okozhat, mivel a gyümölcsök kisebbek lehetnek a kereskedelemben elvárt méretnél. A csapadékhiány másik hatása, hogy a gyümölcsszezon a szokásosnál előbb indult. A meggyet például két héttel korábban kezdték szüretelni a termelők. Az aszály miatt az egyes termékek betakarítása összeérhet, és ez a gyümölcsárakban nem várt ingadozást okozhat. Egyelőre azonban nincsenek pontos információk arról, hogy az aszály miként hat majd a gazdálkodók árbevételére. A Fruitveb június elején méri fel az ágazati helyzetet és – például a meggyszezonnal kapcsolatban – egyeztet több uniós ország társszervezetével is.”

Horváth Csaba. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Öntözés. „Az eddigi időjárási események nem jelentik azt, hogy rossz lesz az idei szőlő- és bortermés. Az ágazat szempontjából kedvező volt, hogy elmaradtak a téli–tavaszi fagykártételek, az aszály ellen pedig a borvidékek többségén a talajok vízellátottsága nyújtott védelmet. Tény ugyanakkor, hogy a növények fejlődése a meleg hatására néhány héttel felgyorsult, ezért az ültetvények számára jól jönne egy lehűléssel járó, csapadékosabb időszak. Egy-egy jó évjárathoz ugyanis nem nyári hőségnapokra, hanem 20-25 Celsius-fokos hőmérséklet melletti napsütésre lenne szükség. Egyre inkább egyértelművé válik azonban az is, hogy öntözés nélkül nem lehet berendezkedni stabil szőlő- és bortermelésre. Ezért az ültetvények »irányított vízellátását« hosszabb távon nálunk is meg kell oldani.”

Uhercsák András. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsadója. Rosszabb év. „Mára eldőlt, hogy az olajos növényekkel foglalkozó vállalkozásoknak rosszabb évük lesz a tavalyinál. Egyértelműen igaz ez a repcére, amely hektáronként legfeljebb 1,2-1,3 tonnát teremhet, szemben az elmúlt évi 2,6 tonnás rekordhozamokkal. A tetemes visszaesést a tavaszi aszály okozta, amely a 260 ezer hektáros teljes vetésterületet megviselte. Felméréseink szerint a gazdálkodók legjobb esetben »nulla körüli eredményre« számíthatnak a 40 ezer forintos hektáronkénti uniós területalapú támogatással együtt is. Más a helyzet az 540 ezer hektáron vetett napraforgónál, amely egyelőre tartja magát az aszályos körülmények között is. E növény akár az elmúlt évi jó terméseredményt is megismételheti, ha az időjárás a következő hónapokban kedvezőbbre fordul.”