Elnöki aggályok

Igen aktív hetet tudhat maga mögött Sólyom László, amelynek megkoronázásaként az Országgyűlés ma talán megválaszthatja jelöltjét a főbírói posztra. Baka András kétharmados támogatása esetén sikerrel járhat az államfő következetes ragaszkodása az alkotmány betűjéhez, miszerint a jelölés joga kizárólag őt illeti, az nem politikai alku tárgya. És ez így is van rendjén: kár, hogy a korábbi szavazások során nem a szakmai szempontok érvényesültek.

A köztársasági elnök azonban nem mindenben érdemel ilyen elismerést. Az európai parlamenti választások estéjén talán illett volna még egy fél mondatot odabiggyesztenie a szélsőséges gondolkodás előretörésének veszélyeiről. Miközben ügyészségi látogatása alkalmával nem volt rest erősödő politikai befolyást vizionálni, felidézve az azóta távozott miniszterelnök márciusi kijelentését.

De talán még aggályosabb volt a családtámogatást szigorító törvény visszadobása. Erre az alkotmány lehetőséget ad neki, de – bár céljai tiszteletre méltók – érvei gyenge lábakon álltak, különösen a tervezett bölcsődei és óvodai fejlesztések tükrében. Ha a nemzetközi összehasonlításban bőkezű magyar rendszer ilyen kevéssé hatékony, akkor érdemes ennyit, esetleg még többet költeni rá? Miből? Vajon nem épp a krónikusan alacsony foglalkoztatás emelése jelentené a kiutat? Lehet, hogy az államfő a vétóval növelte a népszerűségét, de a tekintélyét aligha. GCs