Felügyeleti reform

A pénzügyi felügyelet reformja lesz az egyik fő vitatéma a csütörtök–pénteken esedékes EU-csúcson Brüsszelben. Az állam- és kormányfők várhatóan némi engedményt tesznek Gordon Brown brit miniszterelnöknek, hogy cserébe a szigetország is rábólintson két új uniós intézmény létrehozására. Ez a két szerv a pénzügyi rendszer egészének a stabilitása felett őrködő Európai Rendszerkockázati Tanács (ERT) és az egyes bankok, biztosítók, brókercégek tevékenységét egyedileg ellenőrző Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) lesz. A briteknek azért kell engedményeket tenni, mert Brownék nem szívesen látnák, ha az uniós döntéshozók érdemben beleszólnának a legnagyobb európai pénzügyi központnak számító londoni City felügyeletébe. Alistair Darling a múlt héten az uniós pénzügyminiszterek találkozóján már kiharcolta, hogy sem az ERT, sem a PFER ne hozhasson olyan döntéseket, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a tagállamok költségvetésére. A brit érvelés valahol érthető is: a bankmentő akciók költségeit a tagállamok adófizetői állják, nem lenne tehát sem elegáns, sem könnyen védhető Brüsszelben dönteni arról, hogy mire mennyi pénzt adjanak egy-egy ország adófizetői.

Le kell azonban még szerelni egy másik brit aggályt is: nevezetesen azt, hogy az ERT-t az

Európai Központi Bank elnöke irányítsa. London ugyanis azzal érvel, hogy az EKB-elnöknek csak az eurózóna ügyeire szól a mandátuma. UGy