- Először is gratulálni szeretnék ahhoz, hogy beválasztották az új Európai Parlament tagjai közé.
- Igazán köszönöm. Rendkívüli büszkeséggel tölt el, hogy így már azt is elmondhatom: az Európai Unió olyan biztosa vagyok, akit meg is választottak.
- Biztosként dolgozni vagy búcsúzni jött Magyarországra?
- Természetesen dolgozni. Immár ötödik alkalommal járok itt biztosként. Mint szinte mindig, ezúttal is helyet kapott a programomban a régiók, konkrétan Dél-Alföld és Dél-Dunántúl, s ott két csodálatos város, Szeged és a 2010-ben Európa kulturális fővárosaként bemutatkozó Pécs felkeresése. Rendkívül fontos partner számunkra Magyarország. A kedvezményezett tagállamok sorában a hatodik helyen áll az európai uniós forrásokból való részesedését tekintve.
- Csaknem öt éve van rálátása arra, hogy miként sáfárkodik Magyarország a rendelkezésére bocsátott EU-pénzekkel. Elégedett azzal, amit lát?
- Igen. Rendkívül ambiciózus fejlesztési terve volt Magyarországnak 2004–06-ra, és ennél is nagyra törőbbek a célkitűzései a mostani, 2007–13-as időszakra. A 2004–06-os időszakban a rendelkezésükre álló forrásokat teljes egészében felhasználták, és most azon igyekszünk, hogy a 2007–13-as keret felhasználását a lehető legnagyobb mértékben felgyorsítsuk.
- Mit tart az ország legfőbb erősségének és gyengeségének e téren?
- Ahogy már említettem: Magyarországnak jó, ambiciózus a mostani programja. Az is jó szerintem, hogy eldöntötték: legyen önálló operatív programjuk a régióknak. Máris figyelemre méltó a fejlődés e téren: a regionális programok megtervezése, kidolgozása és most a végrehajtása megfelelően halad előre. Ez a változtatás ráadásul azért is rendkívül jelentős, mert a regionális hatóságok így érezhetik: nemcsak feladataik, hanem pénzügyi forrásaik is vannak saját fejlesztési stratégiáik és projektjeik megvalósítására. Az azonban szintén fontos, hogy tovább erősödjön a hatáskörük és az adminisztratív kapacitásuk. Magyarországnak általában is erőssége, hogy intézményei regionálisan és országosan egyaránt jól szervezettek. Ez sokat lendít az európai uniós források felhasználásán. Azt is tapasztaltam, hogy a magyar hatóságok gyorsan és rugalmasan tudják elindítani az új programokat. Már több mint 11 ezer projektnek ítéltek meg támogatást 2007 óta. Szintén az erősségek közé sorolnám, s ez optimistává is tesz, hogy Magyarország innovatív módon viszonyul a válságból való kilábalás feladataihoz. A közigazgatás és a kormányzat egyaránt helyesen értékeli a kis- és középvállalkozások fontosságát, ez abban is megnyilvánul, hogy a források növekvő része a kkv-k, illetve az őket finanszírozó intézmények felé áramlik.
- A kifizetések tempójával is ilyen elégedett?
- Ahogy mindenki, magam is azt szeretném, ha ez még gyorsabban menne, hiszen nagyok az igények, gyorsan változik a világ. Ugyanakkor meg kell ismételnem: ebben a finanszírozási időszakban Magyarország valóban gyorsan és sikeresen halad előre, több projektet tudott elindítani, mint a többi tagállam. Emellett az első helyen állnak a kifizetésekben is. A hétéves közösségi keretből eddig 200 millió eurót tudtak lehívni benyújtott számlák ellenében. Plusz 2 milliárd eurót kaptak kézhez március végéig előleg formájában a projektvégrehajtás gyorsítására. Ezen túlmenően a magyar kormány az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 700 milliót irányzott elő a kis- és középvállalkozások számára garancia-, hitel- és kockázati tőkeprogramokra, ez a legnagyobb összeg az összes tagállam körében. Azért is figyelemre méltó ez, mert úgy vélem, pontosan a kis- és középvállalkozások lesznek azok, amelyek hozzásegítik Magyarországot ahhoz, hogy a válságból mielőbb kilábaljon, munkahelyeket hozzon létre és újból növekedjen. Most éppen arról folytatunk tárgyalásokat a magyar kormánnyal, hogy miként lehetne további 500 millió eurót adni a kis- és középvállalkozásoknak az életben maradáshoz és a fejlődéshez. Itt szeretném megjegyezni, hogy a kkv-k támogatásához számos innovatív ötletet átvettünk Magyarországtól az uniós források felhasználásánál az eljárásrend egyszerűsítésére, a forrásátcsoportosításra, a válsággal járó gondok enyhítésére. Az Európai Bizottság a forrásátcsoportosítási lehetőségeknél most éppen azt vizsgálja, hogy a gazdaság élénkítése érdekében miként lehetne növelni a keresletet a tagállamokban.
- Ami a konkrét fejlesztéseket illeti, kényes kérdés lett Magyarországon a 4-es metró nagyprojekt ügye. Számíthatunk-e arra, hogy még a mostani Európai Bizottság dönt a magyar támogatási kérelemről?
- A budapesti 4-es metró első szakasza ügyében már a végső fázisánál tart a magyar támogatási kérelem elbírálása. Amint ez – várhatóan néhány héten belül – lezárul, akkor az Európai Bizottság gyorsan tud határozni. A készülő döntésből egyelőre annyi előlegezhető meg, hogy várhatóan több mint 700 millió euró EU-támogatást kap Magyarország ehhez a nagyprojekthez.
- És mi a helyzet a 4-es metró második szakaszával? Biztosak lehetünk abban, hogy ez is megkapja az európai uniós támogatást?
- Természetesen, a tárgyalásainkon szó esett már a budapesti 4-es metró második szakaszáról is. Amennyire tudjuk, erre külön projektet készít a magyar kormány. Amint ennek a dokumentációját összeállították és továbbítják Brüsszelbe, az Európai Bizottság ezt a kérelmet is úgy fogja kezelni, mint bármely más normál nagyprojektét. Elvileg ezt is jóváhagyjuk, mert a metróépítést támogatjuk.
- Milyennek látja a jóváhagyási esélyeket a többi nagyprojekt esetében, amelyek kérelme ugyancsak ott van Brüsszelben?
- Az Európai Bizottság nyolc magyar nagyprojektet hagyott jóvá eddig. Közvetlenül magyarországi látogatásom előtt írtam alá a nyíregyházi szennyvíztisztító nagyprojektjének támogatási kérelmét. Tehát haladunk előre. Tudom persze, hogy összesen már huszonegy közlekedési és környezetvédelmi nagyprojektet adtak be. Jó hír lehet, hogy a válságra való tekintettel egyszerűsítettük az eljárást, vagyis már a támogatási kérelmek jóváhagyása előtt meg tudjuk kezdeni az uniós pénzek kifizetését, amennyiben megkapjuk a számlákat Magyarországtól.
- Van egy érdekes javaslata az Európai Bizottságnak, amely 2009–10-ben módot adna a nemzeti társfinanszírozás felfüggesztésére az
- Európai Szociális Alapnál. Nem lehetne kiterjeszteni ezt a lehetőséget az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és a Kohéziós Alapra is?
- Már dolgozunk ezen, és bízom abban, hogy hamarosan megszületik a döntés: a többi közösségi alapra is kiterjeszthetjük ezt a lehetőséget.
- És időben is van esetleg lehetőség a kiterjesztésre, mondjuk 2013-ig?
- Ezt a lehetőséget már az új Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia a tagállamokkal közösen. A döntés nyilvánvalóan hosszabb folyamatot igényel, amelyről most még nehéz lenne megmondani, hogy milyen eredményhez vezet. Mindenesetre hangsúlyozni szeretném: az Európai Bizottság minden igyekezetével azon van, hogy a legtöbb pénzeszközt biztosítsa a válság ideje alatt a tagországoknak. Ennek az elgondolásnak az elfogadását azonban bonyolítja, hogy az uniós szabályozásban is változást kellene végrehajtani. Tehát az új Európai Parlament tagjainak is dolgozniuk kell ezért. Azt remélem, hogy a Magyarországról újonnan érkező EP-képviselők ugyancsak támogatják majd ezt a módosítást.
- Hamarosan megválik a biztosi poszttól, de bizonyára folytatni kívánja kohéziós misszióját. EP-képviselőként mi mindenen változtatna a kohéziós politikában?
- Már két évvel ezelőtt elkezdtük a 2013 utáni időszak kohéziós politikájának a kidolgozását. Rengeteg konzultációt tartottunk, számos jelentés készült, és a cseh EU-elnökség idején összegeztem is az eddig végzett munka eredményeit. Az gondolom, ez lesz a legfontosabb közösségi politika a válság utáni időszakban, amely hozzásegíti Európát ahhoz, hogy megőrizze és fokozza versenyképességét. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kohéziós politika segítségével lehet mobilizálni az Európai Unióban azokat a rejtett kapacitásokat és potenciálokat, amelyek előmozdítják és fölgyorsítják a regionális és helyi szintű fejlődést. Azt szeretném, ha a kohéziós politika nemcsak a korlátokat tudná megszüntetni, hanem képes lenne valódi növekedést produkálni azért, hogy az európai versenyképesség fennmaradjon. Az eddigi tapasztalatok és konzultációk alapján az már látszik, hogy fokozottan szükség lesz a zöldpolitika, az innováció és az energiahatékonyság támogatására. A nagy álmom pedig az, hogy tovább egyszerűsítsük az uniós eljárásrendet, tegyük még kevésbé bürokratikussá, könnyebbé a közösségi források felhasználását, Európa versenyképessége és mielőbbi növekedése érdekében.
2000–01-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának elnöke.
2003–04-ben Lengyelországban az európai ügyek minisztere.
2004. május 1-jétől az Európai Unió regionális ügyekért felelős biztosa.
2009. június 7-én beválasztották az Európai Parlament tagjai közé.
Magánügy
Nem tiltakozott a feltételezés ellen Danuta Hübner, hogy számára már örök szerelem marad az Európai Unió. Az interjú során egyetlenegyszer lágyult el – amikor erről beszélt. Bevallotta, hogy ez a szerelem nála jó pár évvel ezelőtt kezdődött, s mára odáig fejlődött, hogy már minden rezdülésében érti és érzi az EU-t, ekként meggyőződése, hogy immár EP-képviselőként a jövőben is jól tudja szolgálni Európát.
2000–01-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának elnöke.
2003–04-ben Lengyelországban az európai ügyek minisztere.
2004. május 1-jétől az Európai Unió regionális ügyekért felelős biztosa.
2009. június 7-én beválasztották az Európai Parlament tagjai közé.
Magánügy
Nem tiltakozott a feltételezés ellen Danuta Hübner, hogy számára már örök szerelem marad az Európai Unió. Az interjú során egyetlenegyszer lágyult el – amikor erről beszélt. Bevallotta, hogy ez a szerelem nála jó pár évvel ezelőtt kezdődött, s mára odáig fejlődött, hogy már minden rezdülésében érti és érzi az EU-t, ekként meggyőződése, hogy immár EP-képviselőként a jövőben is jól tudja szolgálni Európát.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.