Árnyékbokszolás

Hasonló év vár a tárcákra 2010-ben, mint az idén: sem a kiadások, sem a létszám nem nőhet a Pénzügyminisztériumban készített tervezési körirat szerint. A szigor fenntartása, fokozása – tudomásunk szerint ugyanis a keretek a tárcák többségénél még csökkennek is – nem váratlan fordulat, a tavaly ősszel elfogadott, a költségvetési fegyelem erősítésére szolgáló törvény ugyanis a GDP alakulásához köti az elsődleges kiadások mértékét. Márpedig a bruttó hazai termék még a jövő évben is csökken, legalábbis a mostani előrejelzés szerint. Tovább kell tehát faragni a tárcák pénzügyi keretéből is.

Mindez előremutató is lehetne, ha világosan látnánk, valójában mi is a helyzet az államigazgatásban. A körirat azon néhány része, amely egyes feladatok valós ok nélküli kiszervezése vagy a háttérintézmények „hizlalása” ellen lép fel, nemcsak helyeselhető, hanem jól mutatja: akad még tennivaló költséghatékonyság terén a magyar közigazgatásban. A tét sem csekély, hiszen az idén a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok összesen 3788 milliárd forintot készülnek elkölteni „a közösből”.

A minisztériumok viszont hónapok óta kongatják a vészharangot, mondván, működésük már az idén veszélybe kerülhet. Lapunknak is több tárcánál jelezték: gyakran alapvető kiadásokra sem telik. Az egész rendszer ellehetetlenítése pedig nyilván nem lehet cél, még akkor sem, ha az összesített költségvetési kimutatásokban jól mutat, hogy csökken az államigazgatásra fordított keret.

Hogy a félelmek jogosak-e, nehéz megítélni. Az azonban tény, hogy a jegybank egyik elemzése szerint általános közszolgáltatásokra mi a GDP arányában 1,5 százalékkal többet költöttünk 2007-ben, mint a visegrádi országok. Kérdés, mit mutatnak majd a 2009-es, 2010-es adatok, és hogy mire ezek megjelennek, lesz-e még egy működőképes közigazgatásunk.