A tavalyi év közepe óta lényegében lassú, de folyamatos V alakú kilábalást látunk a világgazdasági folyamatokban. Az amerikai gazdaság valóban a második világháborút követő legmélyebb válságot éli át, de úgy tűnik, hogy a kilábalási szakasz is az elmúlt hatvan év leghosszabb felívelését hozza.
Az utóbbi hetekben azonban korábban nem látott számban érkeztek gyengébb adatok a konjunktúra év eleji alakulásáról. Félreértés ne essék, a tavalyi év végének növekedési adata valóban jobb lett. Mintha azonban ezt követően lelassult volna a kilábalás üteme, és az amerikai gazdaság egy visszafogottabb növekedési pályára állna át.
A kialakult helyzet annyiban logikus, hogy a tavalyi év második felében volt a legnagyobb hatása a gazdaságpolitikai ösztönzőknek, így ezek kifutása természetes módon együtt járhat egy lassabb növekedéssel.
Kínában szintén mintha elkezdett volna mérséklődni a tavalyi évben még két számjegyű bővülési ütem. Ez hovatovább nem is lenne meglepő, hiszen a korábbi harminc százalékot (!) meghaladó hitelállomány-bővülés mindenképpen mérséklődik, sőt, a jegybanki intézkedések még szigorítottak is a hitelezési feltételeken.
A roncsautóprogramok kifutásával Európa is mintha visszakapcsolna egy fokozatot, és a legtöbb tagországban a már pozitív változást hozó utolsó negyedévhez képest most mintha kevésbé bizakodók lennének a vállalkozások és a fogyasztók. Nehéz megítélni, hogy milyen mértékű változást hozhat az üzleti bizalmi index enyhe romlása Németországban, vagy a magas államadósságok okozta forráselvonás a magánszektortól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.