Sokat visszavett az illúziókeltésből a Fidesz
Az idei költségvetés ugyanakkor több szempontból is különlegesnek mondható. Egyrészt olyan kormány készítette, amely tavaly – legalábbis a pénzforgalmi egyenleg esetében – már bizonyította, képes betartani a szavát a rendkívül kiszámíthatatlan külső környezet ellenére is. Másrészt áprilisban választás lesz, márpedig az esélyesként induló Fidesz máris kijelentette, a 2010-es büdzsé csak papíron létezik. Harmadrészt a Pénzügyminisztériumnak (PM) komoly adu a kezében a trükközésre vonatkozó vádak kapcsán, hogy munkáját – mások mellett – az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szigorú munkatársai is ellenőrzik.
Ezért lehetett némiképp meglepetés az a napokban megjelent sajtóhír, mely szerint egy informális beszélgetésen a valutaalap képviselői hajlottak arra, hogy a Fidesz győzelme esetén a GDP 5-5,5 százalékára emeljék az idei hiánycélt. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert alig két hete az IMF delegációja – a szokásos felülvizsgálatot követően – még tarthatónak vélte a kormány által tervezett 3,8 százalékot. Igaz, akkor azt is hozzátették, hogy a kockázatok miatt továbbra is nagy fegyelemre van szükség. De hogy jön ehhez a lazítás? Csontvázak estek volna ki a szekrényből azóta? Nem valószínű. Váratlanul romlottak volna a növekedési kilátások? Aligha. Netán gazdaságfilozófiai irányváltásnak lehettünk szemtanúi néhány nap leforgása alatt? Ez sem hihető.
A dolog megértéséhez a Fidesz oldaláról kell közelíteni a kérdést, hiszen a kiszivárogtatás is nyilván az ő érdekében állt. A párt már hónapok óta igyekszik felkészíteni a közvéleményt és a piacokat a magasabb hiányra. Bár a jegybank és más elemzők is túlzottnak tartják a korábban bedobott 7-7,5 százalékot, a piaci várakozásokat sikerült felfelé téríteni. Ráadásul ebben segítettek a valóban meglévő kockázatok, amelyekre a PM maga is felhívta a figyelmet. Tény, hogy az eredeti hiánycél betartásához a brutális szigor folytatására lenne szükség (még ha a hírek szerint hamarosan be is jelentenek egy 120 milliárd forintos egyedi bevételt). A MÁV-nál, az önkormányzatoknál, a kórházaknál csak a pénzügyi korlátokat határozta meg a jelenlegi kormány, a gazdálkodás átalakítása az utódra vár.
Csakúgy, mint a Malév finanszírozása vagy a következő fűtési szezonban élesedő árbomba következményeinek kezelése.
Márpedig a Fidesz nem akar (túl nagy) csalódást okozni választóinak. Korábbi illúziókeltéséből mostanra sokat visszavett. Nem véletlen például a rendszeres hivatkozás arra, hogy „meglátjuk, mit veszünk át” (holott a PM már most is kész teljes körű betekintést nyújtani). A visszamutogatás – akár indokolt, akár nem – tehát bizonyára fontos szerepet fog játszani a párt majdani kormányzati kommunikációjában, a vasszigor felvállalását azonban nyilván túlzottnak tartják a pártban, hiszen az nem férne össze az eddig hangsúlyozott, radikális gazdaságpolitikai irányváltással.
Ebből a szempontból a 2-300 milliárd forintos pluszmozgástér kétségtelenül jól jönne a Fidesznek. A kiszivárgott hírek szerint azonban az IMF az engedményt feltételekhez kötné. Nyilván olyanokhoz, amelyeket a mostani kormány nem tudott vagy nem akart bevállalni, és hosszabb távon tartós megtakarítást eredményezhetnek. Ha ez például az önkormányzati rendszer karcsúsítása lenne, az akár jó kompromisszumnak is nevezhető. Egy biztos: a kényszerű konszolidáció eredményeit kár lenne most ismét rózsaszín álmokért feláldozni.
A szerző a Világgazdaság rovatvezetője
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.