Legalább négyféle változtatásra lehet számítani. Brüsszelben szeretnék rugalmasabbá tenni az uniós szinten is meglehetősen merev közbeszerzési szabályokat, és hangsúlyosabban akarják megjeleníteni az elbírálási folyamatban a környezetvédelmi szempontokat.
Hozzá akarják igazítani a szabályozást az elektronikus közbeszerzés miatt átalakult realitásokhoz és a közszolgáltatások finanszírozásában végbement változásokhoz (PPP-projektek elterjedése, megrendelő önkormányzatok társulásainak gyakoribbá válása stb.). Vélhetően a kis cégek „helyzetbe hozása” is kiemelt törekvés lesz.
Michel Barnier illetékes uniós biztos várhatóan jövő tavasszal áll elő az új szabályokkal – vagyis az üzleti szféra képviselőinek még közel egy év áll rendelkezésükre a lobbizáshoz. A tét óriási, hiszen az uniós GDP 17 százalékának felel meg az évente közbeszerzésekre fordított összeg. A mai magyar közbeszerzési szabályozás bonyolultsága pedig (sokak szerint betarthatatlansága is) sok területen éppen az uniós előírásokra vezethető vissza.
Az egyszerűsítés és a sokszor rendkívül vontatott közbeszerzési eljárások felgyorsítása is cél. Ám ez nem mehet sem az átláthatóság, sem a verseny rovására – hangsúlyozza a bizottság. Egy biztos: a mutyizás lehetőségeinek szélesítésében Brüsszel nem lesz partner.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.