Tabu téma

El kell hárítani a felszámolók iránti esetleges elfogultság, az irányított kijelölés gyanúját az igazságszolgáltatásról. Meg természetesen szükség van a felszámolókra vetődő árnyék eloszlatására is. Mindkét fél jól felfogott érdeke, hogy ne hagyjon támadási felületet, ne adjon okot a szóbeszédre. Mert az van. S bizonnyal valós tényekből is táplálkozik. A felszámoló megtérülő, hasznot hozó munkára törekszik, miért ne tenné, s akadhat bíró, aki így vagy úgy, de megkörnyékezhető. Tabu téma. Pedig maguk a bírák is beszélnek róla.
A csődtörvény vitára ingerlő rendelkezése mindenesetre valós szakmai és etikai gondok alapján született. A véletlenszerű számítógépes kiválasztás pedig egyszer s mindenkorra lezárja a befolyásolási lehetőséget. Másrészt viszont az automatizmus nem ad módot – garanciát pedig egyáltalán nem – arra, hogy a valóban bonyolult ügyek tényleg felkészült, megfelelő szakértelemmel, tapasztalattal és referenciával rendelkező felszámoló cégekhez kerüljenek. Ez gazdasági érdek, hiszen a kellő hozzáértés és a gyakorlat hiánya komoly kárt okozhat. És tagadhatatlan, hogy a bíró ismeri a felszámolók tevékenységét, azt, melyik cég miként dolgozik, melyikre mit bízhat…
Mi lehetne célravezető? Jó pár esztendeje az egyik bíróság gazdasági kollégiumvezetője bizony megvált néhány gyanúba keveredett bírájától, és ezt követően a megmaradtakkal rendszeresen együtt értékelték a felszámolók tevékenységét, szakmai alapon súlyoztak. A felszámolók az automatikus és a közvetlen kiválasztás olyan rendszere mellett voksolnának, amelyben folyamatos kontroll támogatná a munkájukat. Az ügyvédi kamara kiegészítené a felszámolói névjegyzék adatait, az igazságügyi szakértők kiválasztásához hasonló módszert javasolna.
Mindegyik elgondolásban van ráció. De legelőbb a jogszabályt kellene tisztába tenni.