Csalás és korrupció tekintetében a középmezőnyben vagyunk

Fontos előrelépés történhet a magyar EU-elnökség ideje alatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) reformja kapcsán – mondta el lapunknak a szervezet ügyvezető főigazgatója. Nicholas Ilett-tel az OLAF Csalásellenes Kommunikátorok Hálózata (OAFCN) által szervezett budapesti szeminárium idején beszélgettünk.

- Hogyan oszlanak meg a csalások? Vannak különösen renitens tagállamok az EU-ban?

- Nehéz megítélni, hogyan oszlik meg az uniós költségvetéssel szembeni visszaélés a tagállamok között. Például a jó hatékonyságú felderítés egy országban könnyen sugallhatja azt, hogy ott sokkal elterjedtebb a korrupció és a csalás, mint más, rosszabb felderítési mutatójú államokban. Léteznek bizonyos állandó problémák néhány, a szervezett bűnözés által érintett területen. Még a régebbi tagállamok esetében is igaz ez, nem csak az utóbbi néhány évben csatlakozottaknál.

- Vannak jellemzőbb visszaélési formák?

- Óriási a diverzifikáció. Nagyban függ ez attól is, hogy az uniós költségvetés mely területével kapcsolatban kutakodunk. A büdzsé bevételi oldalán sokat foglalkozunk vámcsalással, különös tekintettel a cigarettacsempészetre, amelyben komoly ismeretekre tettünk szert, és globális koordinálószerepet látunk el. Az uniós költségvetés kiadási oldalán a közbeszerzések jelentenek mindig nagy kockázatot. Legyen szó egy tagállamról vagy valamilyen helyi igazgatási szervről vagy akár az Európai Bizottság által közvetlenül végrehajtott közbeszerzésekről.

- Milyennek ítéli a magyarországi helyzetet?

- Vannak olyan tagállamok, amelyekkel nagyon magas szintű az együttműködés, és nagyon nagy a folyamatban lévő vizsgálatok száma. Magyarország nem tartozik közéjük. Magyarországgal az együttműködés nem túl mély, de ezzel párhuzamosan különösebben nagy problémáink sincsenek. Úgy mondanám, az önök hazája valahol a középmezőnyben van. Az együttműködés tekintetében korábban gondot jelentettek számunkra a magyar jogszabályi keretek.

- Mi volt a konkrét probléma az együttműködés során?

- A múlt évben végrehajtott módosítás előtt több magyar szerv is azért tagadta meg tőlünk az információszolgáltatást, mert nem volt meg hozzá a kellő jogszabályi hátterük. Ez megváltozott, és azt reméljük, az együttműködés így javulhat.

- Mi a helyzet azzal az EP-javaslattal, hogy az OLAF a jövőben a problémák arányában fektessen nagyobb hangsúlyt egyes területekre?

- A tevékenységünknek mindig le kell fednie az uniós költségvetés egészét.

- A felvetésben földrajzi értelemben vett hangsúly volt.

- Ha jobban megnézzük, a földrajzi adottságok mindig befolyásolják, hogy az egyes régiókban milyen jellegű támogatási kiadások merülnek fel. Mindig érdemes súlypontozni bizonyos mértékig. Meglehetősen nagy erőforrásokat fordítunk például a bolgár és román ügyek kezelésére. Ennek ellenére óvakodnék attól, hogy emiatt kevesebb figyelmet szenteljünk más tagállamoknak.

- Az OLAF-fal kapcsolatban több ízben merült fel kritika amiatt, hogy nem teljesen független az Európai Bizottságtól, miközben az EU belső ellenőrzési szerveként is működik.

- A szabályok egyértelműen rendelkeznek arról, hogy az operatív ügyek, vagyis a vizsgálatok esetében az OLAF teljes mértében független minden uniós szervtől és minden kormánytól. A mindenkori főigazgató felelőssége, hogy semmilyen külső utasításnak ne engedelmeskedjen a vizsgált ügyek kapcsán. A bizottság soha nem kérdőjelezte meg a függetlenségét. Ezt hangsúlyozta elődöm is, és én is így látom. Az OLAF-fal kapcsolatos bizalmatlanság gyökere abban keresendő, hogy valami egészen új jött vele létre tíz évvel ezelőtt. Sokak számára nehezen feldolgozható volt az, hogy van egy ellenőrző szervezet, amely operatív szempontból teljesen független, intézményileg viszont mégiscsak függ a bizottságtól.

- Meddig tart még az ügyvezető főigazgatói megbízatása?

- Úgy vélem, néhány hét múlva megszülethet a döntés az új rendes főigazgató személyéről.

- A 2011. első félévi magyar elnökség idején milyen javaslatokra lehet számítani az OLAF intézményi reformja kapcsán?

- Várhatóan a magyar EU-elnökség elején tárgyalja meg az Európai Tanács az OLAF működését szabályozó rendelet módosításáról szóló javaslatot. Az elmúlt másfél évben nem került napirendre, mivel túl nagyok voltak a nézeteltérések, de most úgy tűnik, sikerült túllépni ezeken. A módosító javaslat két fő részre bontható. Egyfelől az alapvető emberi jogok erőteljesebb figyelembevételéről szól a vizsgálat alatt álló személyek esetében. A másik meghatározó elem a hatékonyság javítása, a döntéshozatal átláthatóbbá tétele. Az OLAF operatív szinten teljesen független a bizottságtól, de az előkészítő, stratégiai tervezőtevékenység esetében bonyolultabb a viszony, és ez tisztázásra vár.

Nagy-Britannia első, 1977-es uniós elnöksége idején hazája brüsszeli állandó képviseletének tisztviselőjeként dolgozott.

Az OLAF-hoz 2002-ben csatlakozott hírszerzési, operatív stratégiai és információs ügyekért felelős igazgatóként, 2006-tól 2010 elejéig a szakpolitikákkal, törvényhozással és erőforrásokkal foglalkozó részleget vezette.

Az OLAF korábbi főigazgatójának, Franz-Hermann Brünernek 2010 januárjában bekövetkezett halála óta ügyvezető főigazgatóként irányítja a szervezetet.

Nagy-Britannia első, 1977-es uniós elnöksége idején hazája brüsszeli állandó képviseletének tisztviselőjeként dolgozott.

Az OLAF-hoz 2002-ben csatlakozott hírszerzési, operatív stratégiai és információs ügyekért felelős igazgatóként, 2006-tól 2010 elejéig a szakpolitikákkal, törvényhozással és erőforrásokkal foglalkozó részleget vezette.

Az OLAF korábbi főigazgatójának, Franz-Hermann Brünernek 2010 januárjában bekövetkezett halála óta ügyvezető főigazgatóként irányítja a szervezetet. -->