Rossz gazda takarékpénztár - Miért került bajba egy fél kistérség?

A helyzet szerencsére országos szinten nem súlyos, és úgy tűnik, az állam segítségével ennek a néhány városnak és falunak a problémáit is sikerül orvosolni. Ám felvetődik a kérdés: hogy történhetett meg, hogy egy fél kistérség olyan hitelintézetnél tartotta a pénzét, amelyet fel kell számolni? Mi történne, ha akkora lenne a baj, hogy az állam nem tud egy rendeletmódosítással segíteni?

Könnyű felelőtlennek lenni. Egy rossz gazdasági döntés, mint Abaúj-Hegyközben a hitelintézet nem megfelelő kiválasztása, olyan hiba, amely előfordulhat, de nem megengedhető. Elég megnézni a Jógazda kilenc fiókjának földrajzi elhelyezkedését, máris érthetőbb, miért épp ebben a kistérségben voltak népszerűek: ők voltak helyben, s ez minden bizonnyal döntő érv volt, miért őket kellett választani. Ez nyomósabb érv lehet akár a megbízhatóság vizsgálatánál is. Az állam, így mindannyiunk érdeke viszont épp az lenne, hogy rákényszerítsék a helyi döntéshozókat a nagyobb körültekintésre.

Különösen azért, mert a pallos a fejünk fölött lebeg. Igaz, más téren: az önkormányzatoknak teljes a szabadsága a kötvénykibocsátásban is, márpedig ha ebben nem lesz állami kontroll, több száz település kerülhet hónapokon belül akut vészhelyzetbe. S ez nem csak az ő bajuk. A teljes magyar gazdaságot rengethetné meg, ha mindannyian gyorssegélyre jelentkeznének.

A dilemma komoly: mennyire lehet korlátozni az önkormányzatok mozgásterét a nemzetgazdaság érdekében úgy, hogy az ne sértse a demokráciát? Nem volna szabad minden döntéshozatali jogot elvenni tőlük, ennyi szabadságra minden településnek elemi szüksége van. De ugyanígy nem kellene engedni azt sem, hogy néhány száz városvezetés rossz döntése egy egész országnak komoly gondot okozhasson.