Az Orbán-kormány reformjaira várva

Nyolc és fél hónappal a második Orbán-kormány megalakulása után még mindig a kapkodás és az útkeresés jeleit lehet felfedezni a kabinet és a kormánypárti képviselők munkájában. A miniszterelnök mai parlamenti beszéde talán már tartalmaz konkrét reformlépéseket is, de a Fidesz múlt heti, siófoki frakcióülését követően nem lettünk sokkal okosabbak. Akár jelképesnek is tekinthető például, amit a kötelező áramátvétellel kapcsolatban Lázár János, a képviselőcsoport vezetője mondott: a rendszert felülvizsgálják, de a távhőáremelést is elkerülik.

A jegyzethez tartozó cikk itt olvasható!

Csakhogy a kecske és a káposzta meséjét már nem lehet sokáig előadni. Magyarország finanszírozói átgondolt és hiteles terveket akarnak végre látni a fiskális és növekedési pálya fenntarthatóságára. Tegyük hozzá: ez a saját érdekünk is.

Az elmúlt napok hírei vegyesek voltak. A várt kiigazító csomagban nőhet a bevételi oldal súlya, tartós kiadáscsökkentő lépésekről viszont kevés részlet látott napvilágot. Külön rejtély a sebtében felállított stabilitási alap: az óvatosság hasznos, de a „fűnyíró bekapcsolása” alig néhány héttel a költségvetés elfogadása után mégis furcsa.

Az elmúlt hetekben a közvélemény elé dobott gumicsontok – a boszorkányüldözésektől a polgárokat védő bizottságok felállításáig – két dologról terelhetik el a figyelmet: a tehetetlenség súlyos következményeiről vagy a várható reformok mellékhatásairól. Bízzunk az utóbbiban.