A héten minden kiderül az Európai Unióban: a huszonhetek pénteken rendkívüli találkozójukon lerendezik az észak-afrikai krízist, az euróövezet vezetői ugyanazon a napon megoldják a valutaunió válságát, bónuszként még az égbe szökő nyersanyagárakra is megoldást találnak a vezetők. Vagy mégsem?
Tény, minden korábbi tervet felülírva sorsfordító lesz ez a hét Brüsszelben. A líbiai helyzet újabb próbatétel elé állítja a finoman szólva alulszervezett európai menekültpolitikát; nyilvánvaló, hogy távolról sem elegendő megoldás némi pénzt és pár katonát küldeni az olaszországi Lampedusa szigetére. Az euróövezeti feszültség pedig az elmúlt 3-4 hónap próbálkozásai ellenére is alig-alig enyhül: az ír választások nem hoztak megváltást, Portugáliát gyakorlatilag leírták a piacok, és egyelőre azt sem lehet biztosra venni, hogy valóban mélyreható változások történnek majd az euróövezeti gazdasági koordináció terén.
Vajon képesek lesznek-e a tagországok túllépni a belpolitikai érdekeiken, amikor a gazdasági integráció meg az euróövezeti mentőmechanizmus részleteit dolgozzák ki? Vajon képesek lesznek egy határozott közös álláspontot Catherine Ashton külpolitikai főmegbízott szájába adni Líbiával kapcsolatban? Felismerik, milyen következményekkel jár a további késlekedés? Vagy megint be kell érnünk azzal, hogy szombatra virradóra két túlfinomított, semmitmondó nyilatkozattal lesz gazdagabb az EU levéltára?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.