Orbáni utópia, vagy reális elképzelés a 700 ezer munkahely a mezőgazdaságban

Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeleti és agrár-szakigazgatási államtitkár
Hosszú távú terv
„A Vidékfejlesztési Minisztérium egyértelmű álláspontja, hogy vidéken szeretné növelni a foglalkoztatottságot, javítva az ottani életlehetőségeket. Ez egybeesik a kormányprogram munkahelyteremtő lépéseivel és a közfoglalkoztatás megújuló rendszerének célkitűzéseivel is. A vidékstratégiai koncepció tehát egy hosszabb távú folyamatba illeszthető terv. Mindez összehangolt munkát igényel, nem lehet egyik napról a másikra csinálni. Egyik fontos cél az állatlétszám növelése, hiszen ez jelentős exportot tenne lehetővé, és a munkaerőigénye miatt komolyan növelhetné a foglalkoztatottságot. Természetesen nem lehet egyetlen ágazatot kiemelni, a munkahelyteremtéshez több más munkaigényes terület felfutása kell.”

Raskó György agrárközgazdász
Politikai utópia
„Agrárgazdasági szempontból kizárt, hogy ennyien éljenek a mezőgazdaságból, de politikai szándék és költségvetési források segítségével mesterségesen fenntartható egy bővebb foglalkoztatási szint. A 700 ezer fő még így is túlzás. Az így létrejött állások nem igazi munkahelyek, ezeket az embereket éppúgy el kell tartani az államnak, mint a közmunkásokat. Az agráriumban vannak még tartalékok, de ahhoz előbb a termelést kell növelni. A koncepcióban foglaltak szembemennek a kormány kiadáscsökkentő politikájával, de az agrárgazdasági racionalitással is. Mivel a terv évente 200 milliárdnyi pluszkiadást jelentene a büdzsének, ezt csak egy politikai nyilatkozatnak, bájos utópiának tudom tekinteni.”

Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke
Oktatás és pénz
„A foglalkoztatottság növelése az agrárium támogatásán keresztül nagyban egyezik a baromfiágazat céljaival. A sikerhez azonban a munkaerő-igényes ágazatokat kell támogatni, mint amilyen például a baromfitartás. Ez ugyanis a dolgozóknak 365 napra ad munkát, míg számos más terület csak idényjellegűt. Az építkezés azonban egy igen nehéz, nem látványos időszakkal kezdődik. Évek alatt meg kell reformálni a közép- és felső szintű oktatást, hiszen az agráriumnak gyakorlati szemléletű szakemberekre van szüksége. Egy ilyen agrárgazdasági stratégia mellé oda kell tenni a megfelelő mennyiségű pénzt is, és rövid, két-három éves etapokra kell osztani, amelyben számonkérhető feladatokat is megjelölnek.”

Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke
Árutermelés
„Mindenképp a családi gazdaságokat, a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, de azokat, amelyeknek van árutermelő képességük. Ezek a gazdaságok mind belpiacra, mind exportra tudnak termelni. A régióban csak a zöldség-gyümölcs piacon 800 ezer vagy akár egymillió tonnányi áruhiány van, amelyet a magyar mezőgazdaság nem tud betölteni, jelenleg ugyanis kevesebbet termelünk. A váltáshoz tehát nagyobb mennyiségű, jó minőségű árut kell előállítani. Az ágazatnak ráadásul nagy az élőmunka-igénye, amely az idénymunka esetén akár 300 ezer embernek adhatna megélhetést. Ehhez azonban az kell, hogy nem az önellátó, hanem a külpiacra termelő gazdaságokat támogassák.”

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára
Kicsik és nagyok
„A koncepcióban foglalt szám nagyon merész, és az is kérdés, mit értenek foglalkoztatottság alatt. Ha valaki dolgozik az agráriumban, de nem tud abból megélni, az nem tekinthető foglalkoztatottnak. Az sem járható út, hogy a nagyobb gazdaságokat háttérbe szorítják, hiszen a nagyobb üzemek és a kisebb gazdaságok egyensúlyára lenne szükség. A koncepció ráadásul az önellátásra koncentrál, a jelentős bevételt termelő exportot nem veszi figyelembe. Bizonyos részekkel egyet tudok érteni így is, hiszen a mezőgazdaságnak lehet a vidéki életviszonyokban meghatározó szociális szerepe, de ebből nem lesznek beszállítók. Fontos lenne az is, hogy a már profitot termelő ágazatokat ne sorvasszák el.”