Tele az ország "megélhetési innovátorokkal"

Lesz pénz
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára
„Minden vállalkozás elemi érdeke a megújulás, az innováció. Amelyik erre képtelen, az előbb versenyhátrányba kerül, majd kihullik a piacról. Minden vállalkozás kockázatvállalás is egyúttal. Az innovatív vállalkozás kockázata nagyobb, ám siker esetén az elért haszon is az. Az állam nem vállalhatja át ezt az üzleti kockázatot, de a keretfeltételek megteremtésével sokat segíthet. Az előző kormánytól örökölt működésképtelen intézményrendszer átalakítását követően folyik a szükséges pénzügyi keretek kidolgozása: az adóoldali ösztönzők megteremtése kicsi, fiatal és gyorsan növekvő vállalkozások számára; a kockázati tőke bevonásának elősegítése; a kereskedelem előtti közbeszerzés bevezetése.”

Drasztikus lépések
Ábrahám László, a National Instruments Hungary ügyvezető igazgatója
„Igazi tudásközpontokat kellene kialakítani Magyarországon. A mostani intézmények, amint létrehozzák őket, saját fenntarthatóságuk biztosítására, fontosságuk igazolására összpontosítják a tevékenységüket. Probléma az is, hogy tele van az ország »megélhetési innovátorokkal«, ugyanakkor képtelenség valóban hozzáértő szakembereket találni és a szükséges eszközöket gyorsan megkapni az igazi innovációkhoz. Jó lenne kimondani, hogy csak az kaphat támogatást, akinek a projektjénél látszik, hogy mi lesz a folyamat vége, konkrét gazdasági-piaci eredménye. S végül nagyot kell lépni az oktatásban, mert a mérnökök és informatikusok hiánya miatt el fogják kerülni Magyarországot a világcégek k+f központjai.”

Megfelelő mederben
Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke
„Alapvető feladatnak tekintjük a kis- és középvállalkozások innovációjának ösztönzését, mégpedig háromféle módon. Egyrészt segítjük felkészülésüket a hazai és az európai uniós pályázatokra, ha szükséges, inkubációval, tanácsokkal járulunk hozzá támogatási kérelmük elkészítéséhez, vállalkozói gondjaik megoldásához. Másrészt igyekszünk kialakítani számukra a megfelelő finanszírozási konstrukciókat. Harmadrészt igyekszünk megfelelő mederben tartani a forrásfelhasználást, hogy ne szórjuk szanaszét a pénzt. A stratégiai irányok kijelölésénél ott tartunk, hogy már látszik: leginkább a műszaki, környezetvédelmi, informatikai, biotechnológiai, egészség- és gyógyszeripari innovációk esélyesek a támogatásra.”

Kitart a bizonytalanság?
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke
„A hazai kis- és középvállalkozások bizonytalan pénzügyi helyzetben vannak, innovatív tevékenységre saját erőből nem képesek. Így az innováció, a teljes k+f+i folyamat finanszírozásában meghatározó szerepe van és lesz a jövőben is a pályázatoknak, a különböző támogatásoknak, ehhez hatékony intézményrendszer kell. Ugyanakkor összességében a gazdaság már 57 százalékban járul hozzá a teljes innovációs kiadáshoz. Tehát megfordult az a korábbi arány, amikor a források nagyobb részét az állam biztosította. Ennek ellenére a kkv-k szempontjából nagy baj, ha a pályázati rendszer kiszámíthatatlan. Azon a véleményen vagyok, hogy a kockázati tőke és az üzleti angyal rendszer még alig-alig működik nálunk.”

Több a forrás
Váczi Dávid, az OTP Hungaro-Projekt értékesítési igazgatója
„Az Új Széchenyi-terv 132 milliárd forintot biztosít a k+f+i valamennyi folyamatára, 20 százalékkal többet, mint az elmúlt négy évben. A vissza nem térítendő támogatások jelentős hányada az innovatív alkalmazkodást segíti, így biztosítja a cégek körében a legkorszerűbb technológiák és folyamatok bevezetését. A legfontosabb teendő most a potenciális kedvezményezettek megfelelő tájékoztatása, az innovációs fogalmak, célok és elvárások egyértelmű kommunikálása, annak érdekében, hogy a pályázók, az értékelők és döntéshozók közös nyelven beszéljenek. Csak így valósítható meg a támogatások gyors, hatékony és értelmes felhasználásával a hazai vállalkozások innovációs képességének fejlesztése.”