A bérkommandó csak egy biankó csekk aláírására kényszeríti a cégeket

Ha a T. Ház rábólint a friss jogszabálytervezetre, a jövőben immár a munka törvénykönyvére való hivatkozással kényszerítheti ki a kormány a nettó kereset szinten tartásához szükséges mértékű bruttó béremelést a vállalkozásoktól. Legalábbis a havi bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők esetében. A szabály híven tükrözi megalkotásának politikai miliőjét is: ez a kötelezettség ugyanis a munkavállalók kétharmadára terjed ki, a „kisebbség” nettó jövedelme akár csökkenhet is – ez egyébként a gazdálkodás és bérezés önállóságához nagyon is szükséges „kiskapu”.

A már korábban kilátásba helyezett szigorítások – vagy akár fenyegetések – törvénybe foglalásának ténye mellett az az igazán zavaró, hogy a jogszabály-módosítás valójában egy biankó csekk aláírására kényszeríti a cégeket. Az ugyanis majd csak ősszel derül ki, mennyivel is csökken az adójóváírás, és ebből kifolyólag havi hány ezer-tízezer forintos béremelésre lesz szükség a nettó pozíció megőrzéséhez.

Másfelől egy másik friss módosító javaslat szélesre tárja a horizontot a cégek adótervezési törekvései előtt. Szó szerint: a tavalyi szigorítások törlésével, meghatározások és kötelezettségek átírásával lehetővé teszi, hogy nyereségüket a jelenleginél könnyebben folyassák át alacsony adóterhelésű országokban lévő érdekeltségeikhez. Az „offshore hajnalának” nevezhető módosítások ugyan minden bizonnyal szűkebb kört érintenek, mint a béremelés kötelező mértékének rögzítése, az érintettek és az összetett adójogszabályok sűrűjében is biztonsággal tájékozódók számára azonban komoly előnyökkel járhat a Rogán Antal által jegyzett tervezet.

Kérdés, valóban célravezető iránya-e a gazdaságpolitikának, ha a cégek és a kormány egymást küldik el a melegebb éghajlatokra.