EU-pénzek: gyorsítani kell!

A jelentést készítő szakértők az elért mutatók alapján udvariasan a középmezőnybe sorolták Magyarországot. Ha azonban alaposabban tanulmányozzuk a tíz ország teljesítményét, kiderül: még udvariasan értékelve is a középmezőny alján helyezkedünk el, és a napnál is világosabb a visszaesésünk. Nyilván kiábrándító ez a megállapítás, hiszen amióta csatlakoztunk az Európai Unióhoz, hozzászoktunk, hogy általában dobogós helyen állunk az EU-források hasznosításában. Joggal merül fel a kérdés: mi okozhatta a tavalyi lecsúszást?

Az okokat vizsgálva több tényező érdemel figyelmet. Az egyik nyilvánvalóan az, hogy 2010 választási év volt Magyarországon. A kormányváltással járó átadás-átvétel, az új kabinet által megálmodott új intézményrendszer kialakítása, az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) kidolgozása mind-mind a vártnál jobban elhúzódott. Mindez nem kedvezett az uniós források ütemes – optimálisan persze egyre ütemesebb – felhasználásának. Bonyolította a helyzetet az előző kormány tavaly április elsejétől elrendelt közbeszerzési moratóriumvállalása, amely az uniós forrásokra és pályázatokra is vonatkozott. Ez az új kormánynak passzolta az esedékes döntéseket, ami további késedelmet okozott a forrásfelhasználás és általában a tervezett beruházások előrehaladásában.

A KPMG előrehaladási jelentésének a számaiból úgy tűnik, hogy ezek az események döntően befolyásolták – még pontosabban: visszafogták – Magyarország EU-forrás-felhasználási teljesítményét 2010-ben. „Így az esetünkben a kritikus év 2011 lehet, az idei teljesítményünktől függ, hogy visszatér-e az EU-pénzek szerződéses lekötése és kifizetése a rendes kerékvágásba” – hangsúlyozták az értékelést készítő tanácsadó cég szakértői.

Mindezek alapján adódik a következő kérdés: hol tartunk most?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értékelése szerint teljesülnek azok a kormányzati célok, amelyek az uniós pályázati rendszer vállalkozóbarát megújítására, gyorsítására irányultak. Hasonlóan vélekedik Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési és koordinációs államtitkára, aki szerint immár egységes és átfogó stratégia, valamint fókuszált fejlesztési célok mentén épül fel és működik a fejlesztéspolitika egésze: megvalósult az egyszerűbb szabályozás és az egységes forráskoordináció, átláthatóbbá vált az intézményrendszer és hatékonyabbá a támogatási rendszer.

Az államtitkár számai szerint mindennek köszönhetően jelentősen felgyorsultak – a kormányváltás óta megháromszorozódtak – a kifizetések. A korábbi havi 22 milliárd forint kifizetése helyett 2010 júniusa óta havonta átlagban 65 milliárd forint támogatás jutott el a pályázatok nyerteseihez. Júniusig mintegy 3100 fejlesztéshez igényeltek támogatást a pályázók. Kimagasló az érdeklődés az Új Széchenyi-terv vállalkozásfejlesztési pályázatai iránt: a támogatási kérelmek 73 százalékát kis- és középvállalkozások nyújtották be. Egyúttal az elmúlt tizenegy hónapban 727 milliárd forintnyi támogatást kaptak kézhez a nyertesek, „szemben az előző negyvenegy hónap 940 milliárdos kifizetéseivel”.

A legutóbbi számok alapján akár már magunk is optimisták lehetnénk. A féléves magyar EU-elnökség és a kohéziós politika jövőjéről eddig folytatott egyeztetések egyik fő tanulsága azonban szintén egy kérdés: vajon ez a tempó elég lesz-e az unió nettó befizetőinek ahhoz, hogy legalább ne adjanak kevesebb pénzt a 2014-től következő hét évre? A KMPG szakértői szerint a hatásosabb meggyőzéshez nemcsak Magyarországnak, hanem a vizsgált tíz tagállam mindegyikének „gyorsan gyorsítani kellene”.