Európai körútján a napokban Budapestre is ellátogatott Jon Roskill, a Microsoft Corp. üzleti partnerekért felelős elnökhelyettese. Arra volt kíváncsi, hogyan tudnak a helyi viszonteladók talpra állni a gazdasági világválság után. Lapunknak adott interjújában szót ejtett a kormánnyal folyó tárgyalásokról, a Nokia- és a Skype-ügyletek további sorsáról is.
– A mostani látogatás során három közép-európai helyszínt – Budapest mellett Varsót és Prágát – is felkeresett. Az üzleti partnerek teljesítménye szempontjából hogyan értékeli ezt a térséget?
– Személyesen akartam tapasztalatokat szerezni arról, hogyan változik az egyes országok gazdaságának helyzete a globális krízis után, hogyan hat mindez a PC-piacra, de mindenekelőtt hogyan megy az üzlet a partnereinknél. A szoftveripart is érintette valamilyen szinten a válság, de elmondhatom, hogy egész jól jöttünk ki belőle, legalábbis sokkal jobban, mint az autóipar. A PC-piaccal viszont olyannyira szoros összefüggésben van a szoftverüzlet, hogy ahol a számítógépek eladása visszaesik, ott a Microsoftnak sem megy túl jól. A meglátogatott régiós országok közül Lengyelország már egész jól áll, Csehország is kifelé tart a válságból. Magyarország viszont még e két ország mögött van, ahogy ez az itteni partnerekkel folytatott beszélgetésekből is leszűrhető.
– A Microsoft alig egy éve megújított partnerstratégiát vezetett be, ez mennyiben változtatta meg a helyi viszonteladók helyzetét, lehetőségeit? Mennyire tizedelte meg a válság a magyarországi partneri kört?
– A szoftverbiznisz önmagában is nagyon dinamikus és folyamatosan változó terület. Az elmúlt harminc évben megéltük a nagygépes korszakból a személyi számítógépek korszakába való átmenetet, majd jött a szerveres világ, aztán meg az internethullámot lovagolhattuk meg. Most ismét elértünk egy nagy átmenethez, amelyet az informatika felhőbe költözése, a cloud computing jellemez. A korszakváltásoknál mindig voltak a partnereink között olyanok, akik úgy érezték, a technológiaváltással kihúzzuk a talpuk alól a talajt. Holott mi nem akarunk senkit kiszorítani, de azt a partnernek magának kell kitalálni, hogy a termékeinkhez milyen hozzáadott értéket tud biztosítani. A váltást nem mindegyik partner tudja véghezvinni, de a helyükbe mindig jönnek mások. Magyarországi partnereink száma meghaladja a kétezret, azt hogy közülük hányan mentek csődbe vagy távoztak egyéb okokból, nem figyeljük.
– Ahogy említette, az új irányvonal a felhőalapú, más néven cloud computing megoldások felé mutat, amelyekért ugyanakkor a legfrissebb piaci felmérések szerint egyelőre csak a fejlesztők lelkesednek. Az ügyfelek, köztük még a nagy felhasználók is inkább vonakodnak a használatától.
– Való igaz, ma még van némi aggodalom a cégekben, főleg ha arra gondolnak, hogy bizalmas üzleti adataik tőlük távoli felhős tárolókba kerülnek. Technológiai szempontból ugyanakkor a Microsoft már választ adott az adatbiztonsági kérdésekre, most az a következő feladat, hogy az ügyfelek is megértsék: nem vállalnak többletkockázatot azzal, ha kritikus üzleti információikat a felhőbe küldik.
– És a Sony-botrány? Az sem a virtuális adattárolásba vetett hitet erősítette.
– Az Amazonnál is voltak adatszivárgások, sőt nálunk is előfordult ilyen eset. Mivel azonban ezt a technológiát mi már 15 éve használjuk, elmondhatjuk, a többieknél több tapasztalatot gyűjtöttünk. Ezeknek a rendszereknek a biztonságos kezelése során rengeteg mindenre oda kell figyelni. Vegyük a márciusi japán földrengést: rövid időn belül meg kellett oldani, hogy az ott kiesett adattárolási kapacitásokat egy másik földrajzi térségbe átvigyük, és ez csak a fizikai biztonság kérdése, az adatok kezelése még ennél is sokrétűbb biztonsági kérdéseket vet fel. Azt is látjuk ugyanakkor, hogy a nagy cégek ennek ellenére a várakozásainknál gyorsabban térnek át a felhőalapú megoldásokra, legalábbis ami az elektronikus levelezést vagy az adatállományok tárolását illeti. A vállalatok költségcsökkentési törekvései nyomán maga a gazdasági világválság is segítette ezt a folyamatot. Az, hogy többen érdeklődnek a felhős megoldások iránt, nem csak az Amerikában működő cégekre jellemző, Magyarországon is jó néhány nagyvállalat bízta már ránk a cloud computingra alapozva a levelezését.
– Ha már a magyarországi üzleti lehetőségeknél tartunk, a Microsoftnak hosszú évek óta egyik fő ügyfele a mindenkori kormány volt, a közigazgatás informatikai rendszerei a Windowst használják. A mostani kabinet viszont úgy döntött, váltani kíván a nyílt forráskódú szoftverekre. Hogyan értékelik ezt a redmondi központból?
– Mi ezt kicsit másképp értelmezzük. Azt látjuk, hogy valóban törekszenek a nyitásra a szabad szoftverek irányába. A kormánnyal folytatott tárgyalások azonban még nem zárultak le, így ezzel kapcsolatban többet egyelőre nem mondhatok.
– Ismeri ön a technológiai cégek jövendőmondóját, Eldar Murtazint? Ő az, aki legutóbb megjósolta, hogy a Microsoft hamarosan megvásárolja a Nokiát.
– Én személyesen nem, de biztos vagyok benne, hogy Steve Ballmer vezérigazgató ismeri.
– Mi igaz a jövendöléséből?
– Másfajta összefüggésben gondolkodunk a Nokiával kapcsolatban, inkább olyanban, mint amilyet korábban a Yahoo!-val már kialakítottunk. Nem csak a felvásárlás garantálhatja, hogy egy ügyletben a felek mindegyike jól járjon. A finn gyártóval a közelmúltban bejelentett stratégiai együttműködés is generál mindkettőnknek megfelelő bevételt és profitot a mobilpiacból.
– Mi lesz az internetes telefonálás szimbolikus vállalkozásával, a Microsoft által nemrégiben megvásárolt Skype-pal? Az ügyletről nagyon sok embernek megvan a maga véleménye. Többen aggódnak – egyebek mellett – amiatt, hogy a Microsoft megszünteti az ingyenes (video)telefonálás lehetőségét.
– Mivel az ügylet nagyon friss, korainak tartanám, hogy erről részletes jövőképet rajzoljak. Az egyik ok, amiért megvettük a Skype-ot, éppen az, hogy így hozzáférhetünk a Skype több százmilliós felhasználótáborához. Nem lenne túl okos dolog részükről, hogy ezek után azzal zárjunk ki belőle sokakat, hogy mindent fizetőssé teszünk.
– Nagy az étvágya mostanában a Microsoftnak, egyes hírek szerint a Blackberry okostelefonokat fejlesztő kanadai RIM-et is kinézte magának.
– Velük is stratégiai együttműködés keretében dolgozunk, éppen azért, mert az okostelefon-piac egyre izgalmasabbnak ígérkezik, figyelembe véve az évi három számjegyű növekedési mutatókat. Ezen a területen már mi is letettük a névjegyünket a Windows Phone 7-tel, amely előbb-utóbb lekörözheti az egyik fő rivális, a Google-féle Android mobilos operációs rendszert is.
– Ha már a versenytársat említette, a technológiai piacon a tempót korábban diktáló, egyes területeken kvázi monopolhelyzetben lévő Microsoftnak az utóbbi időben több komoly kihívója is akad, a Google mellett a Facebook vagy az Apple. Mi erre a Microsoft válasza?
– A kihívások ellenére a Microsoft köszöni jól van, ezt a legutóbbi negyedéves mutatók is igazolják. A versenyhez kezdettől hozzá kellett szoknunk, hiszen az adatbázispiacon fő riválisnak ott van az Oracle, az adattárházaknál a VMware, a hangpiacon a Cisco Systems. A világ PC-piaca viszont 97 százalékban még mindig a Windows operációs rendszereken alapszik. Az is igaz ugyanakkor, hogy a táblagépek új fejezetet nyitottak a számítástechnikában, amelyet mi is alaposan meg akarunk vizsgálni. Ez utóbbira azért is szükség van, mert tudunk arról is, hogy az egyik nagy banki partnerünk, a JPMorgan Amerikában át akart térni az Apple táblagépére, az iPadre, de elbizonytalanodott. Egyfelől az informatikai biztonsági kérdések, másfelől az iPaden nem futtatható üzleti alkalmazások, illetve amiatt támadtak kételyei, hogy az eszköz nem elég robusztus, az erőskezű tesztelést nem mindegyik úszta meg „ép bőrrel”.
– A személyi számítógépek piacát két oldalról is támadja a Google. Egyfelől első laptopjának, a Chromebooksnak az operációs rendszere cloudalapon, a felhőből meríti az alkalmazásokat, másfelől magát az eszközt sem kell megvásárolni a felhasználónak, bérelheti is. Mi erről a véleménye?
– A bérléssel kapcsolatban vannak fenntartásaim. Ma már egészen sokat tudó laptopokat lehet 300, nagyon jókat 500 dollárért vásárolni, szóval ebben így nem látok fantáziát. Arról nem is beszélve, hogy az emberek többsége amint „beleköltözik”, valóban „személyiként” kezeli a PC-jét. Ami pedig a webről működő alkalmazásokat illeti, az a tapasztalatunk, hogy az emberek az irodai szoftvereket ma még jobban szeretik a saját gépükön tárolni. Ez nem mond ellent a felhőbe vetett hitünknek, a jövőt mindenképpen a cloud computing jelenti. Azt viszont már a felhasználó egyénileg döntse el, mit tárol a saját gépén, és milyen adatokat enged a felhőbe.
Névjegy
Jon Roskill a Microsoft éves bevételének 95 százalékát adó, 640 ezer önálló vállalkozást magában foglaló üzleti partnerhálózatért felel. Az általa vezetett globális értékesítési és marketingcsapat 5000 főből áll. Az elnökhelyettes 1993 óta dolgozik a redmondi székhelyű szoftvercégnél, mostani pozícióját megelőzően a Microsoft észak-amerikai üzleti és marketingirodáját vezette, ugyancsak elnökhelyettesi pozícióban. Karrierjét azonban egy másik nagy informatikai cégnél, a Digital Equipment Corp.-nél kezdte marketingmenedzserként. A Massachusettsi Egyetemen diplomázott, MBA-fokozatot a Bostoni Egyetemen szerzett. Középiskolás évei alatt két kedvenc sportjának: a focinak és az alpesi sínek versenyszerűen hódolt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.