Jó jeleket lát a magyar gazdaságban Mikola Gergely. A brit–magyar gazdasági kamara (BCCH) vezetője a legfontosabb feladatnak az átláthatóság növelését, a korrupció visszaszorítását tartja.
– Egy meghatározó kétoldalú gazdasági kamara vezetőjeként hogyan ítéli meg: valóban megkezdődött a kilábalás?
– Látok kedvező jeleket a magyar gazdaság kapcsán, és úgy tűnik, ezzel nem vagyok egyedül: az utóbbi napokban két hitelminősítő is megerősítette vagy javította a magyar állampapírok besorolását. Jó hír a devizakötvény-aukció sikere és a forintárfolyam stabilizálódása is. Úgy vélem, ezeket a jeleket nem szabad sem alul-, sem túlértékelni, hiszen van még tennivaló. A fentieken túl az egyik legfontosabb feladatnak az ország pontos befektetői profiljának a meghatározását és tudatos, következetes kommunikálását, valamint az ezt stratégiailag erősítő lépések megtételét tartom.
– Ön előtt hogyan rajzolódnak ki a gazdaságpolitikai irányok?
– Ahogy említettem, jó jeleket látok, és azt gondolom, a gazdasági versenyképességet növelni kívánó programok hozzájárulnak a bizalom fejlesztéséhez. Kulcsfontosságú lesz ezek következetes végrehajtása. Egy-egy beruházás során ugyanis a döntéshozók legalább három-négy éves időtávra veszik figyelembe egy vállalat jövedelmének az alakulását. És ez nemcsak az adórendszerre igaz, hanem egy-egy vállalat jövedelmezőségét befolyásoló egyéb tényezőkre is. A működőtőke-befektetéseken kívül pedig egy gazdaság alakulásáról az is hű képet adhat, hogy mekkora az újrabefektetett jövedelem.
– Egy-egy döntésnél mekkora súllyal esnek latba a könnyebben számszerűsíthető tényezők? Számít-e más is ezen kívül?
– A várható megtérülési és jövedelmezőségi mutatóknak természetesen fontos, ám korántsem kizárólagos szerepük van. Nagyon is számít az a bizonyos „plusz”. Azok a sajátosságok, erősségek és üzenetek, amelyeket egy-egy ország vagy régió küld magáról. A nagyvállalatoknál egy-egy komolyabb beruházási döntés hosszú folyamat: először is eldől, hogy egyáltalán Európa-e a célpont. Ha igen, szóba jöhet-e Közép- és Kelet-Európa. Magyarország ebben a fázisban kerülhet versenybe. Melyik régió? Mely település? A BCCH-nak is célja, hogy képes legyen kellő felkészültséggel képviselni kisebb térségeket, településeket is.
– És van-e olyan „hungarikum”, amely kifejezetten ront az esélyeinken egy ilyen döntési folyamatban?
– Vannak pozitív hungarikumok és vannak fejlesztendő területek. Hazánk infrastruktúrája például egyértelműen pozitív elem. A másik oldalon elsőrendű feladatnak tartom az átláthatóság növelése, a korrupció visszaszorítása irányában tett határozott lépéseket. Nem mellékes az sem, hogy a fontos döntések milyen kör bevonásával születnek meg. A brit kultúrának szerves része az úgynevezett stakeholder dialógus, vagyis az érintettek bevonása a döntéshozatali folyamatba.
– Önöket a mindenkori magyar kormány stakeholdereknek tekinti? Bevonják-e önöket a gazdasági döntések előkészítésébe?
– Jó példák vannak előttünk. Örülünk annak, hogy többek között a nemrég bejelentett, az adminisztrációs terheket csökkentő csomag összeállításánál a kabinet figyelembe vette a BCCH javaslatait is. A munka törvénykönyvének körvonalazódó módosításában is felismerhető több, többek között a brit kamara által kezdeményezett változás. Nagyon fontos azonban a kezdeményezés, vagyis az, hogy rendelkezzünk világos véleménnyel, azt képesek legyünk alátámasztani, és elérni, hogy a döntéshozók elé kerülhessen.
– A kapcsolatápoláson túl milyen feladatai vannak egy kétoldalú gazdasági kamarának a jelenlegi körülmények között?
– Dinamikusan változik az a környezet, amelyben e kamarák működnek: ma már tagságunknak csak mintegy felét teszik ki a ténylegesen brit vállalatok. Ami azonban nem változott: a brit üzleti értékek, attitűd képviselete és érvényesítése. Be kell azonban látnunk, ma már ezen a téren is sokkal tudatosabbak a tagok. Nekünk az a feladatunk, hogy erőteljes üzleti szemlélettel menedzseljük a kamara tevékenységét. Vagyis hogy az általunk szervezett események, az általunk készített kiadványok valóban hasznosak legyenek, és tényleges eredményeket mutassunk fel a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése terén is, hiszen ez utóbbi szándék hívta életre 1991-ben magát a kamarát is. Talán úgy fogalmazhatnék: célunk, hogy a BCCH legyen a legrelevánsabb bilaterális kamara Magyarországon.
– Netán ez a szemlélet segített átvészelni a válságot is?
– A 2008-ban kezdődött gazdasági válság minket is próbatétel elé állított, ám „álltuk a sarat”, sőt: a válság éveiben nőtt a BCCH pénzügyi stabilitása és a tagok létszáma is. Meggyőződésem, hogy bármely időpontot tekintjük is a gazdasági válság enyhülésének vagy végének, a világ és az üzlet már soha nem lesz pontosan olyan, mint a válság előtt. Sokat erősödött a gazdasági racionalitás: a befektetők és a cégvezetők is megfontoltabbak lettek. A válság kitörésekor ez a kijózanodás szinte kizárólag a költségoldalon mutatkozott meg, azóta azonban az alaposabb mérlegelés az üzleti élet valamennyi területére átterjedt.
Nemzetközi kapcsolatok
A brit–magyar kamara tagja az európai kamarák szövetségének, az Euchamnek, valamint az Európai Brit Kereskedelmi Kamarák Tanácsának (Council of British Chambers of Commerce in Europe, Cobcoe) is, ezáltal még eredményesebben tudja képviselni a magyarországi brit – és más – vállalatok érdekeit uniós szinten is. A BCCH-t 1991-ben hívták életre, jelenleg mintegy 160 tagja van. Magyarországon brit befektetők elsősorban olyan ágazatokban találhatók, mint a kereskedelem, a telekommunikáció, a jogi és ügyviteli tanácsadás, valamint a kutatás-fejlesztés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.