Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára
Van iránymutatás
„A tendencia a világban nem ez, hanem a meggyengült állami szabályozás erősítése, a reguláció. Ahol ez valamiért nem működik, ott jön elsősorban szóba a tulajdonszerzés, de ilyenkor is jól átgondolt koncepció szükséges, különben az iparág ejti foglyul az államot, és nem fordítva. A kisebbségi tulajdonszerzés pedig még nehezebben magyarázható állami részről. A korábbi évek hazai vagyongazdálkodása ugyanakkor nem nevezhető átgondoltnak, sokkal inkább a pillanatnyi körülmények által meghatározott sodródásnak. Sokszor rövid távú, opportunista érdekek mentén születtek vásárlásról vagy éppen privatizációról döntések. Ebből a szempontból kedvező, hogy legalább egyértelmű iránymutatás érkezett a jövőre nézve.”
Soós Károly Attila, közgazdász
Mi a stratégia?
„A kormányzatnak a belföldi cégek fölött törvényhozói és egyéb szabályozói jogkörei vannak. Ez potenciálisan óriási hatalmat jelent, amelyet olykor meg is értenek (például a Budapest Airport Zrt. esetében: ennek a maradék részvényeit el is adták), olykor viszont nem. Utóbbira példa a Mol, amelybe bevásároltak, holott pénzköltés nélkül is jelentős befolyást gyakorolhatna az állam akár a cég horvátországi tevékenységére is. Egyes ágazatok stratégiai jelentőségére hivatkoznak a tulajdon megtartásánál vagy megszerzésénél, anélkül hogy pontosan tisztáznák, mit is értenek ezen. Alapvetően akkor indokolt az állami tulajdonlás, ha a szabályozás valamiért akadályokba ütközik, vagy túl összetett szabályozási feladatról lenne szó.”
Csaba László, a Közép-európai Egyetem tanára
Nem javít
„Az állam szerepének erősítését elsősorban a 2007–2009-es pénzügyi válság tapasztalatai indokolják. Az államnak a közjó és az alulinformált befektetői-adófizetői közösség érdekében elsősorban mint szabályozónak célszerű föllépni. A korábbi nézetekkel szemben az önszabályozás nem elégséges, mert az érdekeltek hajlamosak a maguk szempontjait egyoldalúan előtérbe helyezni. Hasonlóképpen fontos a válságot megelőző ébresztő mechanizmusok kialakítása. Nincs szó azonban arról, hogy az állam tartós tulajdonszerzéssel tudna javítani a helyzeten. Inkább az a siker mércéje, hogy a csődbe ment és ezért közkézbe vett bankok vagy cégek milyen gyorsan kerülnek vissza magánkézbe, a gazdálkodással járó kockázatokkal együtt.”
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza
Rossz tapasztalatok
„Általában véve a válasz nem, de megértem, ha a kormány a stratégiai ágazatokban vagy a természetes monopóliumok esetében fenn kívánja tartani a befolyását. Bár sokan vélik úgy, hogy a pénzügyi válság a kapitalizmus és a magánszektor önszabályozásának csődje, ebből sem következik, hogy a nagyobb állami tulajdon a megoldás. Az állami szabályozást szigorítani kell a verseny biztosítása és a túlzott pénzügyi kockázatok vállalásának elkerülése érdekében, de ehhez nem kell több állami tulajdon. A rendszerváltás előtt elegendő tapasztalatot szereztünk az állami cégek rossz hatékonyságáról, de a MÁV, a BKV és más állami vállalatok ma is mindennap újabb bizonyítékot adnak erre, miközben nyelik a pénzt.”
Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára
Speciális esetekben
„Egy piacgazdaságban általában nem szükséges erősíteni az állam tulajdonosi szerepét, mert a közérdeket megfelelően tudja képviselni a törvényi és gazdasági szabályozók, valamint az alkalmazott gazdaságpolitika révén is. Speciális esetekben azonban szükség lehet az állam tulajdonosi szerepének megjelenítésére. Ilyen lehet például a technikai monopóliumok esete, vagy azok a területek, ahol rendkívül erős externális hatások jelentkeznek, illetve azok az erőfölényes piaci helyzetek, amelyeket nem lehet rövid távon szabályozással megfelelően kezelni. Ezek alapján nem tűnik a piacgazdaság elleni támadásnak a Molban szerzett állami részesedés, a falusi kisiskolák vagy a városi kórházak állami tulajdonba vétele.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.