„Az árverezés az utolsó eszköz”

– Miért önt választották ki a Budapest Bank irányítására? Küldték, vagy jelentkezett a feladatra?

– Korábban már jeleztem, hogy több mint tíz év külföldi munka után szívesen dolgoznék Magyarországon. Ez persze önmagában nem lett volna elég ahhoz, hogy engem bízzanak meg a feladattal, a személyes elképzeléseimnek bele kellett illeszkedniük a bank tulajdonosának humánpolitikai terveibe. A kettő szerencsés egybeesésének köszönhető, hogy a Budapest Bank vezérigazgatója lehetek. Korábban a General Electric (GE) oroszországi leánybankját irányítottam, amely valamivel kisebb hitelintézet. Így a Budapest Bank vezetése az aktuálissá vált szakmai előrelépést is jelenti számomra.

– Mennyivel irányítja majd másképp a Budapest Bankot, mint elődei?

– Egyrészt nincs ok változtatásra, másrészt nem hiszem, hogy személyemből eredően tőlük eltérő módon fogom ezt tenni, hiszen mindannyian GE-vezetők vagyunk. A cégnél közel 140 éve ugyanaz az „iskola” és értékrend érvényesül, amelynek részei a hatékony folyamatok, a nyereséges és fenntartható működés. A különbség annyi lehet, hogy mindenki más-más időszakot fog át az általa irányított cég életéből. Elődöm, Sean Morrissey nagyon kritikus időszakban, a nemzetközi pénzügyi válság kirobbanása idején vette át a bank irányítását, ezért aztán az elmúlt években nehéz környezetben kemény döntéseket kellett meghoznia.

– Mennyi idő alatt és mit kell elérnie a bank élén?

– Bízom benne, hogy vezetésem alatt már a növekedésre koncentrálhatunk. Azt szeretnénk, hogy a kulcsfontosságú területeken az új állományok már az idén jelentősen meghaladják a tavalyiakat, ez viszont nem jelent még drasztikus változást a mérlegfőösszegben. Piaci részesedésünket is növelni szeretnénk a számunkra fontos szolgáltatásokban, így a lakossági jelzálog-hitelezésben a válság előtti 4-5 százalékos szintre szeretnénk visszakerülni, a hitelkártyaszegmensben – ezen belül co-branded hitelkártya-kibocsátásban – pedig elsők szeretnénk lenni. A vállalati üzletágunk már a tavalyi év második felében is kiemelkedően jól teljesített a piachoz képest, ezt a lendületet szeretnénk az idén is megőrizni. Persze a külső körülményekre, például a gazdaság növekedésére nincs hatásunk, csak bízhatunk kedvező alakulásukban.

– Specializálódik-e valamire a legkisebb nagybank?

– Továbbra is univerzális bank maradunk, átfogó szolgáltatásokat kínálva a lakossági és a vállalati ügyfélkörnek egyaránt. A bank „lényegre törő” szemléletmódjának, átlátható hitelezési politikájának lényege, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk ügyfeleinknek, amelyekre valóban szükségük van. Ennek során fontos számunkra a felelős hitelezés elve is. Átlag feletti súlyt helyezünk például a kis- és középvállalkozó kör finanszírozására, valamint a lakossági ügyfélkörben a hitelkártya-kibocsátásra, illetve jelzálog-hitelezésre, hiszen ezeken a területeken már némi élénkülést tapasztalunk az ügyféligényeket illetően. Ugyanakkor vannak olyan ügyfélszegmensek – például a nagyvállatok és az önkormányzatok –, amelyeknél továbbra sem törekszünk erősítésre.

– Milyen szolgáltatások nyújtásában lát az átlagosnál több fantáziát?

– Több olyan termékünk is van, amelyet egy-egy erős stratégiai partnerkapcsolatra alapozva hoztunk létre. Ilyen például a Tescóval való együttműködésünk. Ezen együttműködéseknek köszönhetően nem egy szabványosított terméket nyújtunk, hanem pénzügyi kínálatunkat összehangoljuk a partner rendszereivel, folyamataival. Ezek az átlagosnál mélyebb ügyfél- és partnerismeretet igénylő együttműködések a szokásosnál több munkával is járnak, ám ezeknek köszönhetően egyedi szolgáltatást nyújtunk. Idekívánkozik még a kkv-k teljesebb körű kiszolgálása érdekében megteremtett együttműködésünk az Európai Befektetési Alappal és az Eximbankkal. Előrelépést várunk a Széchenyi-kártya programhoz történő csatlakozásunktól is, amely révén új, a kártyát kereső ügyfeleink is megismerhetik majd szélesebb szolgáltatási palettánkat.

– Élesnek tartja Magyarországon a bankok közti versenyt, vagy inkább úgy gondolja, a legnagyobb bank túl domináns szerepet játszik?

– Elsősorban lengyel és orosz tapasztalataim vannak. Ezekben az országokban jóval több bank működik, mint Magyarországon, ez alapján azt lehetne gondolni, hogy ott élesebb a verseny. Ugyanakkor sok köztük a zöldmezős vagy a kisméretű bank, míg Magyarországon a legnagyobb szereplők közül az OTP kivételével – amelynek a nagy hálózatnak és az átgondolt működésnek köszönhetően is kétségtelenül komoly versenyelőnye van a többi piaci szereplővel szemben – minden banknak erős külföldi szakmai tulajdonosa van. Így termékfejlesztésben a magyar bankok előbbre tartanak a régió más országiban működőknél, és ezen a téren élesebb is a verseny. Ezért nálunk kisebb a bankok lehetősége a fejlődésre, de még így is nagyobb, mint a nyugat-európai országok piacán.

– Mekkora a nem fizető adósok aránya a Budapest Banknál, és mire számítanak, hogyan változik az idén a portfólió?

– Míg tavaly érezhetően romlott a bank hitelportfóliójának minősége – bár így is jobb volt a piaci átlagnál –, az idén az első hat hónap során javulást mutatott például a kkv-, az autó- és a fedezetlenhitel-portfólió is. Az idén a lakossági jelzáloghiteleknél javíthatja az adósok fizetési morálját, hogy ismertté vált az állami adósmentő csomag, ezzel együtt elkezdődik a kilakoltatási moratórium fokozatos megszűnése, és egyértelművé vált, hogy a nehéz helyzetben lévők pontosan milyen lehetőségek közül választhatnak. A svájci frank erősödése viszont ellentétes hatást gyakorol a folyamatra.

– Hogyan kezelik majd a nem fizető lakossági jelzáloghitelek problémáját? Milyen szempontok szerint döntik majd el, melyik ingatlant mikor árverezik?

– Ami egy bank ügyfeleinek rossz, az a banknak sem jó; az árverezés mindkét fél számára a legrosszabb, éppen ezért csak a végső esetben alkalmazott megoldás. Arról azonban a bankok nem mondhatnak le, hogy ügyfeleik teljesítsék szerződésben vállalt kötelezettségeiket, azaz fizessék a tartozásaikat és azok kamatait. Ha erre a helyzetük, vagy az árfolyamok megváltozása miatt képtelenné válnak, akkor a banknak érdeke, hogy úgy alakítsa át a hitelszerződést, hogy az ügyfél teljesíteni tudja azt. A bankunk által kínált saját megoldások széles körén túl ebben segíthet az állami mentőcsomag is. Mivel minden nehéz helyzetbe került ügyfélnek mások a lehetőségei, ezért nem lesz mindenkinek jó ez utóbbi módszer. A bankoknak folytatniuk kell az erőfeszítéseket, hogy egyénre szabott megoldásokat találjanak ügyfeleik számára.

– Mit gondol azokról a felvetésekről, amelyek szerint a lakossági devizahitelekről szóló szerződéseket semmisnek kellene tekinteni?

– Oroszországban is felvetődtek hasonló vélemények. Sőt előfordult olyan is, hogy ezeket a gondolatokat a politikai szereplők is felerősítették. Az ilyen megszólalásoknak azonnal kedvezőtlen hatása volt a fizetési morálra és számszerűsíthető hatása a bankok működésére. A politikusok azonban gyorsan megértették, hogy a bankrendszer stabilitásának megőrzése nemcsak a bankok érdeke, hanem az egész társadalomé, így a politikai szféráé is.

– Mi a véleménye a bankokra kivetett különadóról?

– Érthetőnek tartom, hogy nehéz költségvetési helyzetben az ország pénzügyi egyensúlyáért felelős kormányok ilyen eszközökhöz nyúlnak. Mára már Európa több államában is bevezették a bankokat terhelő különadót. Azonban túlzottnak tartom a hazai különadó mértékét, és korrektebbnek tartanék egy kockázatvállalástól függő számítást. A legtöbb országban ez a teher mintegy tizede a magyarországinak, és az elvonás nem a költségvetési hiányt csökkenti, hanem a bankrendszer biztonságos működését szolgálja. Lehetséges, hogy 2012-re egységes lesz az Európai Unióban a bankadó, és ha mégsem, akkor is arra számítok, hogy más uniós országok gyakorlatához közelít Magyarország is.

– Mit gondol a magán-nyugdíjpénztári vagyon jelentős részének állami tulajdonba kerüléséről?

– Súlyos problémának tartom az ország eladósodottságát. Érthető, ha a kormány az államadósság csökkentését tűzi ki fő céljául, ez jelentősen növelheti a befektetetők bizalmát. A nyugdíjrendszer átalakítása azonban – azon túl, hogy elmaradt az elvárható előzetes egyeztetés – véleményem szerint ellentétes azzal a szándékkal, hogy az öngondoskodás szerepe erősödjön az államtól várt segítséggel szemben. A pénzügyi szférának erősítenie kell az öngondoskodás jelentőségét és olyan szolgáltatásokat kidolgoznia, amellyel segítheti ebben a lakosságot.

– Mi a személyes és az üzleti célja Magyarországon?

– Nekem nincsenek egzotikus céljaim. Magánemberként és vállalatvezetőként is kiemelten fontos értéknek tartom a stabilitást. Személyes célom, hogy stabil családi hátteret biztosítsak a gyermekeimnek, hogy jól kezdjék el itthon az iskolai tanulmányaikat. Vezérigazgatóként azt szeretném elérni, hogy a Budapest Bank legyen a legjobb bank Magyarországon, és olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyeket az ügyfeleink szívesen ajánlanak barátaiknak és ismerőseiknek is.

Magyar és brit állampolgár, feleségével és két gyermekével él. Magyar anyanyelve mellett angolul, németül és oroszul beszél.

Magyar és brit állampolgár, feleségével és két gyermekével él. Magyar anyanyelve mellett angolul, németül és oroszul beszél. A cég: Budapest Bank Az 1987-ben alapított Budapest Bank a General Electric Company tulajdonában áll (99,73 százalék). A hitelintézet múlt év végi 911 milliárd forintos mérlegfőösszegével a nyolcadik a magyarországi nagybankok rangsorában.

A bankcsoport az elmúlt években folyamatosan stabilan és nyereségesen működött, 2010 végi adózott eredménye 10,2 milliárd forint volt.

A bank 2011 júliusában 101 fiókot és egy önálló Money+ központot, valamint 123 ATM-et üzemeltetett, a bankcsoport közel 3000 főt foglalkoztat. Főbb leányvállalata a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Alapkezelő Zrt. és a Budapest Lízing Zrt.-->