Tegyük hozzá gyorsan: szerencsére. Ez még mindig ezerszer jobb, mint ha a pártpolitika motiválná az önkormányzati törvényt. Erről persze szó sincs, hacsak nem arra gondolunk, hogy a Fidesz az államnak, vagyis gyakorlatilag magának adja a legfőbb települési feladatokat. De nem szabad elfelejteni: ez azt is jelenti, hogy ha a következő választást nem ők nyerik, ellenfeleiknél lesz szinte minden hatalom.
A kormány úgy gondolja, hogy központilag hatékonyabban lehet dönteni, mint a településeken. Ennek van is alapja. Az önkormányzatok adóssága a GDP 4 százalékát teszi ki, 249 város bocsátott ki devizaalapú kötvényeket, 99 súlyosan eladósodott. A települések túlköltekezését, néhol felelőtlenségét látva tényleg lehet azt mondani, hogy döntsön inkább az állam. Az önkormányzatok által teremtett helyzet következménye lesz, hogy a falu iskolájának épp aktuális szükségleteiről a jövőben az oktatási államtitkárság dönt.
Centralizáció minden szinten – a kormány e válasz mellett döntött. A megyei jogú városokat kvázi beolvasztanák a megyékbe, a járások vezetését a járásközpont polgármestere látná el (aki ezek szerint majd önkéntes alapon nem csak azt a várost képviselné, ahonnan a szavazatait várja). A fő cél a hatékonyság, ennek sikere azonban csak a gyakorlatban fog kiderülni. Érdekes viták várhatók addig is például a kormánypárti polgármesterek és a kormány között. Remélhető, hogy a kórházak, iskolák, szociális otthonok helyzetének kérdéseire megfelelő válasz ad majd Schopenhauer vagy Nietzsche filozófiája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.