Több multi megjelenne a piacon

– Milyen előrelépés történt 2010-ben a hazai közösségi közlekedés hatékonyabbá, fenntarthatóbbá való szervezése terén?

– 2010-ben több, korábban üzemszüneteltetett vasútvonal újraindult, ez nemcsak az utazóközönség igényeinek fokozottabb figyelembevételét, hanem környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezését is jelenti. A közszolgáltatási menetrendek kialakítása során továbbra is kiemelt figyelmet kap a költséghatékonyság, ennek egyik elemeként a regionális közlekedésszervező irodák bevonásával folyamatos a vasúti és autóbuszos közlekedésben még meglévő tényleges párhuzamosságok megszüntetésére irányuló törekvés és az utazási igényeket egyre jobban kielégítő közlekedési hálózatok kialakítása. A Széll Kálmán-terv és az Új Széchenyi-terv alapján elkészültek a közösségi közlekedés rendszerének átalakítását célzó koncepciók, amelyek jelenleg a kormány előtt vannak, és elkészült a személyszállítás átfogó szabályozását tartalmazó, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény tervezete is.

– Vonzó-e a hazai személyszállítás (bármely területe) a magáncégeknek a visszajelzések alapján?

– Mivel az NFM alapvetően a közlekedési közszolgáltatások piacát szervezi, irányítja, ezen a területen a kormányzati szándékok között nem szerepel az állami tulajdonú társaságok értékesítése. Tekintettel arra, hogy e szektor alapvetően az állami támogatások, kompenzációk révén működik, nem értelmezhető a piaci vonzerő önmagában. Természetesen számos multinacionális cég szeretne megjelenni a piacon, de az ilyen kiemelt jelentőségű infrastruktúrák tekintetében az államnak komolyan kell mérlegelnie az ellátásbiztonság szempontját is, amely egy nem állami tulajdonú társaság esetén növekvő kockázatot jelent.

– Versenyképesek-e a hazai személyszállító társaságok térségi, európai összehasonlításban?

– Ha az egyes közlekedési módok közötti arányokat nézzük, akkor a közösségi közlekedés részaránya európai viszonylatban is igen jelentős. Ennek oka egyrészt a vasúti és autóbuszos hálózat európai összehasonlításban is figyelemre méltó kiterjedése. Ez a hálózat azonban csak lehetőség, de nem garancia az egyéni közlekedéshez viszonyított versenyképességhez. A vasúti személyszállítás területén elsősorban a menetrendi pontosság – ami jelentős részben a pályaállapotok függvénye – és a tisztaság területén szükséges javítani, az autóbuszos közlekedés területén különösebb probléma nincs. Az utazás céljából történő igénybevétel eldöntésekor az utazni szándékozó számtalan szempont öszszessége alapján választ. Sokat javíthat a közösségi közlekedés versenyképességén az utastájékoztatás minőségének javítása, a pályaállapotok és a járművek tervezett hosszú távon megvalósuló korszerűsítése, amely a járműipar fejlesztéséhez is kapcsolódik.

– A személyszállítás mely szegmenseiben és milyen arányban célszerű hosszabb távon állami ellenőrzést megtartani/megszerezni?

– Az állami ellenőrzés fenntartása, esetenként megerősítése a közszolgáltatás keretében végzett személyszállítás teljes egészében szükséges, függetlenül attól, hogy milyen tulajdonosi szerkezetű társaságok végzik a tevékenységet. Igen fontos az ellenőrzés, hiszen az államnak mint megrendelőnek elsőrendű érdeke, hogy azon szolgáltatások színvonalát, amelyekért a szolgáltatóknak a bevétellel nem fedezett indokolt költségeik megtérítése céljából költségvetési forrásból költségtérítést fizet, ismerje és a szolgáltatókat kötelezze a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására. Ez természetesen az utasoknak is érdeke, és ez is egyik eszköze a költséghatékony, gazdaságos és versenyképes közösségi közlekedés kialakításának. A távolsági közlekedésnél elképzelhetők olyan piaci, piacszabályozási modellek, ahol pótlólagos állami szerepvállalás, kompenzáció nélkül, a piaci keresletre aktívabban reagálva jelennek meg újabb szolgáltatók, szolgáltatások, azonban a szolgáltatás színvonalának megtartását itt is ellenőrizni kell.