Tilalomfák

Nem is voltak. A kormány minden kétkedés nélkül vezette be a különadókat, vonta el a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat, és végül minden megingás nélkül mászott meg még olyan tilalomfákat is, amelyeket maga növelt (mint az adóemelések és megszorítások tilalma). Mára ez politikája lényege lett: akkor is hoz intézkedéseket, ha pontosan tudja, hogy tiltásba, például az európai jogba ütköznek. A beszedett adók javítják a mérleget, a távközlési társaságokra kivetett pluszteher például évente 61 milliárd forinttal növeli. Mire pedig az európai jogban a sértett felek érvényt szereznek igazuknak, a pénz beépül és megteszi jótékony hatását.

A kérdés inkább az, mi lesz azután, hogy az Európai Bíróság kamatostul megítéli a telekom cégeknek a tőlük elvett pénzt, vagy a bankoknak a végtörlesztésből származó veszteségük megtérítését. Végiggondolta-e ezt valaki? A kormány ezekben a napokban érezheti a maga bőrén egy ilyen előre látható gikszer következményeit. 250 milliárdot kell visszafizetni a költségvetésből a cégeknek egy korábbi kormány hasonlóan végiggondolatlan és EU-ellenes jogszabálya, az áfavisszatartás miatt. Ez fájdalmas tanulság.

„Valljuk be, bennünk él a kételkedés hajlama. Feltámad a kísértő kételkedés zümmögő kórusa: nagyobbak nálad, erősebbek nálad, nincs elég erőd” – ezt is mondta a kormányfő abban az októberi beszédben. De nincs igaza: a kételkedés, a gondolkodás, az előrelátás és a megfontolás nem a gyengeség, sokkal inkább a bölcsesség jele. Egy ilyen profán ügy, mint a telekom adó elmeszelése, erre világít rá. És arra is: tilalomfák márpedig vannak, és mindaddig lesznek, amíg az Európai Unió létezik, és annak Magyarország tagja.