Erre utal lapunk gyorsulási irányadó indexe, amely az utóbbi hónapokban egyre nagyobb visszaesést jelez a gazdasági teljesítményben. Bár nincs és valószínűleg nem is lesz akkora a baj, mint 2008–2009-ben, de azért érezhetően alulmúlja az év eleji várakozásokat a gazdaság.
A várakozásoktól elmaradó GDP önmagában is rossz, de a mostani helyzetben tovagyűrűző hatásai is vannak. Amikor a költségvetési egyenlegben néhány tized százalékpontokon megy a vita, akkor egyáltalán nem mindegy, mekkora maga a vetítési alap, vagyis a bruttó össztermék. Ugyanez igaz az államadósságra is, amely magasan ragad, és ennek csak az egyik oka a gyenge forintárfolyam. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ott sikerült úrrá lenni az eladósodáson, ahol ezt a törekvést a gazdasági növekedés is támogatta.
Ellenkező esetben viszont az egymást érő kiigazítások elkerülhetetlenek, és arra, hogy ezek megoldást nyújtanak, nem sok az esély. Az elmúlt öt év erről szólt Magyarországon, eközben pedig az államadósság úgy nőtt, mintha mi sem történt volna. Ez egy nagyon jól körülhatárolható betegség, amely például Portugáliát és több más uniós tagállamot is sújt. Sajnos ennek sikeres kezelésére egyelőre nincs biztos recept, ezt kell mielőbb megtalálni.
A kormány unortodoxnak nevezett kísérletét sok kritika érte, többnyire jogosan. A rossz hír az, hogy a jövő évi büdzsével egyértelműen a korábbi pályára állunk vissza, mivel nem volt elég erőteljes az idei adóátrendezés hatása. Nem változtak meg a gazdasági szereplők viselkedési normái, igaz, a külső körülmények sem támogatták a programot. A jórészt adóemelésekre és más, növekedést lassító lépésekre épülő programmal kapcsolatban viszont nehéz optimistának lenni, mivel már láttuk korábban, hogy nem működik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.