Gáztól tartanak

Speciális megoldásaik miatt ugyanis túl sok rájuk a panasz, ezért néhány európai ország már úgy döntött: inkább maradjon a föld mélyén az onnan amúgy is csak nehezen felhozható gáz, mint hogy a termelők környezeti károkat okozzanak. Az aggályok jogosak is, meg nem is. A termelők haragosan visszautasítják, amikor föld alatti robbantásaikat miniföldrengéseknek minősítik. Kikérik maguknak, hogy épp az ő fellépésük nyomán váltak volna földrengésessé olyan területek, amelyeken addig hírét sem hallották földmozgásoknak. Cáfolják, hogy vegyszereik mérgeznék a föld alatti ivóvízbázisokat, illetve közlik, hogy már ártalmatlanabbra cserélték régi kemikáliáikat, az újak listáját pedig közzétették.

Nehéz eldönteni, hogy az új technológia és anyagai ellen felhozott érvekből mennyi megalapozott, mi fakad az elégtelen szabályozásból, mi az előírások be nem tartásából. Így az is kérdéses, hogy joggal fél-e az új iparágtól a lakosság, a környezetvédők és a politikusok. Lehet az aggályok mögött téves értesülés, az ismeretlentől való félelem, még rivális érdekcsoportok befolyása is.

Az IEA azonban nem igazságot akar osztani, hanem rendet tenni. Pontosan meg kívánja fogalmazni, mit és hogyan szabad vagy nem szabad tenni a nem hagyományos gáz kutatásakor. Előírásait betartva megelőzhető, hogy ez a viszonylag új iparág újfajta károkat is okozzon s hogy fölöslegesen félelmet keltsen.

Mindez Magyarországon is nagyon fontos következményekkel járhat. Néhány éve még abban reménykedtünk, hogy a nem hagyományos gázkincsünknek köszönhetően európai gáz- nagyhatalommá válunk. Bár a kedélyek azóta lehűltek, az országban ma is több cég is aktív ezen a területen. Panasz egyelőre nincs rájuk, a szigorú jogszabályi előírások szabta kereteken belül működnek, tevékenységüket több hatóság is felügyeli. Most már csak az kell, hogy gázt is termeljenek.