Hogyan érinti a cégeket a hiteltárgyalások elhúzódása?

Csőd fenyegetne
„Az EB zöld jelzésére adott piaci reakció visszaigazolta, hogy az IMF-megállapodás lebegtetése káros szintre emeli az ország kockázatát. Ez a bizalomhiányon át negatívan hat az export versenyképességére is. Jó ideig úgy tűnt, hogy a gazdaságpolitika tiszteletben tartja a gazdaság működésének alapjait adó exportőrök érdekeit, ám látszik, adóztatással e téren is elmegy a végső határig. Remélem, hogy a januári, 315 forintos euróárfolyam tanulság volt a gazdaságpolitika vezetőinek: ezt a határt nem szabad megközelíteni, innen egy lépés a szakadék. Bár a Videotonnak jó a gyenge árfolyam, a 310 forint feletti szint mellett már veszélybe kerül az ország működése. Azt pedig nehéz elképzelni, hogy egy országcsőd ne hasson ki az exportőrök működésére is. Ilyen helyzetre a cégek tevékenységük visszafejlesztésével válaszolnak. Ezért mindenképpen pozitív fejlemény az IMF-tárgyalások megindulása.”
Sinkó Ottó, a Videoton Zrt. vezérigazgatója

Bizonytalanság
„A Magyarországon tapasztalható bizonytalanság elhúzódása nem hagyta érintetlenül sem a Poli-Farbe festékgyár, sem közel ezer kis- és nagykereskedő partnerének működését. Az országunk nem túl pozitív megítélése sokakat elbizonytalanít. Ennek eredményeként azt tapasztaljuk, hogy a vásárlók a korábbiaknál sokkal többet mérlegelnek, lassabban hoznak meg egy-egy döntést a vásárlás előtt. Az utóbbi időben a magyarok inkább elhalasztják a festék- és vakolatvásárlásaikat. Kivárnak, és lehetőségeik szerint tartalékolnak, nem vágnak bele a lakásfelújításokba, renoválásokba, pedig a festékszezon a jó idő beköszöntével már elkezdődött. A gazdaságunk stabil és kiszámítható működése, illetve egy meggyőző, pozitív országimázs egyik legfontosabb feltétele a magyar kis- és középvállalatok boldogulásának, valamint annak, hogy termékeik kellő számban jelenjenek meg a vásárlói kosarakban.”
Szabó Antal, a Poli-Farbe Kft. ügyvezető igazgatója

Drágább lízing
„Nemzetközi fuvarozócég lévén munkaerőt exportálunk, ezért bennünket kevésbé zavar egy átmeneti forintgyengülés, de elhúzódása a gazdaság szempontjából középtávon káros, hiszen nő a finanszírozás kockázati felára. Mivel alultőkésített ország vagyunk, a bankok hitelkihelyezési képessége nagymértékben függ attól, milyen forrásokhoz jutnak a nemzetközi pénzpiacokon, illetve anyabankjaik milyen feltételekkel adnak pénzt. A források drágulását eredményezi az IMF-tárgyalások elhúzódása miatt növekvő országkockázati felár. Így a drágább járműlízing, folyószámlahitel, beruházási hitel rontja a cégek versenyképességét, amelyek a forint árfolyamának volatilitása miatt nem tudnak stratégiai döntéseket hozni. Szűk látókörű érvelés, hogy a gyenge forint kedvez az exportálóknak, hiszen az csak rövid távon jelenthet előnyt. Hosszú távon az exportáló cégeknek is euróban kell mérniük az eredményt.”
Székely Zsolt, a Révész Holding Zrt. vezérigazgatója

Negatív trendek
„Minél több a rossz hír Magyarországgal kapcsolatban, annál jobban elbizonytalanodnak a külföldiek, hogy érdemes-e hazánkat választani a nyaralásuk célpontjául. Persze a mi célcsoportunk nagy része nem feltétlenül érdeklődik a politika iránt, de ha egy országról sok a rossz hír, akkor az sem kívánkozik oda, akinek fogalma sincs, hogy mi áll a hírek hátterében. Elég csak Görögországra gondolni, ahol látványosan visszaesett a turizmus. Ráadásul a Malév kiesésével az idejutás is megnehezedett. Az egyetlen reményünk, hogy idén januárban a Sziget jelentős nemzetközi elismerése ellensúlyozni tudta a negatív tendenciákat. Az elhúzódó hiteltárgyalások nemcsak az árfolyamokra vannak negatív hatással, amit még a külföldi jegyeladásaink talán ellensúlyoznak, de a hazánkkal kapcsolatos általános bizonytalanságérzetet is fokozzák, ami kiszámíthatatlan következményekkel járhat.”
Gerendai Károly,a Sziget Szervezőiroda ügyvezető igazgatója

Ellehetetlenülés
„Az IMF-tárgyalások elhúzódása alapvetően nem befolyásolta a Sanofi itteni működését. De tény, hogy ránk, a hazai gazdaság és export meghatározó szereplőjére minden olyan tényező, ami a bizonytalanságot növeli, az negatívan hat. Ráadásul éppen a gyógyszeripar az, amelynek a meglévő extra terheken felül újabbakat vizionál a Széll Kálmán 2.0 terv. Ha ehhez még a k+f-sel kapcsolatos állami ösztönzők bizonytalan jövőjét is hozzávesszük, akkor a gyógyszeripart a teljes kiszámíthatatlanság szinte ellehetetleníti, nemzetközi versenyképességünk pedig drasztikusan csökken. Az emelkedő forintárfolyam nem kedvez a betegek gyógyszerellátásának sem, ugyanis a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrásakor – mivel a bankoknak senki nem akar tartozni – inkább a gyógyszereiken spórolnak az emberek, ami aztán az amúgy is elkeserítő hazai egészségügyi állapotok további romlásához vezet.”
Rózsa Iván, a Sanofi-Aventis regionális kommunikációs igazgatója

Kevesebb a befektető
"A magyar ingatlanpiaccal szemben tanúsított befektetői bizalom továbbra is történelmi mélyponton van annak ellenére, hogy egy igen fejlett szektorról van szó, különösen az irodai kínálat terén. Míg a befektetési volumen Csehországban és Lengyelország jelentősen emelkedett 2009 és 2011 között – az előbbiben 370 százalékkal, az utóbbiban 550 százalékkal –, addig Magyarországon jóval korlátozottabb volt ez az érték, mindössze 150 százalékos volt a bővülés ugyanebben az időszakban.
A befektetők bizalmatlanságában jelentős szerepet játszik az is, hogy nem történt előrelépés a tárgyalásokon, és Magyarország még nem jutott megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal.
Jelenleg Magyarország kockázatossabb megítélés alá esik, így a magyar piac mellett a cseh, a lengyel és más nyugat-európai országokat is megfontolnak a befektetők. A helyzet várhatóan javulni fog a következő időszakban, amint a megállapodás látható közelségbe kerül, így az katalizátorként hathat a bizalom újbóli helyreállításához, valamint segíthet a költségek csökkentésében és az ingatlanfinanszírozás helyreállításában."
Charles Taylor, a Cushman & Wakefield budapesti ügyvezető igazgatója