Sokasodnak az üzleti szektorból érkező viharfelhők, az utóbbi időben rendre érkeznek a hírek sziklaszilárdnak hitt vállalatóriások védelmi vonalainak csorbulásáról, és a szervezetek működését veszélyeztető hiányosságokról.
A Standard Chartered pénzintézet több százmilliárd értékű illegális, iráni tranzakció végrehajtásával került a figyelem középpontjába, melyek sikeres feldolgozása érdekében még dokumentumokat is hamisítottak. A csalárd tranzakciók folyamatos lebonyolításáról feltételezhetően éveken keresztül számos pénzügyi vezető és alkalmazottaik is tudtak, ahogy az ügyletek törvényellenességéről is.
Mégsem történt korrektív lépés azok elhárítása, illetve az illetékes szervek értesítése érdekében. Szégyen. Etikai vétségek kapcsán számos hazai példa is említhető annak ellenére, hogy volumenükben és tervezettségükben a nemzetközi esetekkel nem említhetők egy napon. A hazai takarékszövetkezet likviditási válságához egyes vélemények szerint például az is hozzájárult, hogy a pénzintézet és az ügyfelek vagyonával megbízott döntéshozók – bizalmi pozíciójukkal visszaélve, személyes baráti kapcsolatokon keresztül – jól behatárolható vállalkozói körök javára hoztak üzleti döntéseket, cégük érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyva.
A gazdasági bűncselekmények felderítése során rendszeresen találkozom az etikai válság folyamatos jelenlétével. A gazdasági válság káros hatásaira való hivatkozás sokszor csupán egy kényelmes indok, mellyel a vezetőség fedni próbálja saját alkalmatlanságát, hibás és csalárd üzleti döntéseit. A lassanként már menetrendszerűen érkező működési hiányosságokról hírt adó beszámolókhoz tehát egy ideig még érdemes lesz hozzászoknunk, mivel a jelenlegi helyzet több aggodalomra ad okot, mint azt sejtenénk.
A témában a PwC által végzett Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés legutóbbi, 2011 decemberében nyilvánosságra hozott eredménye alapján is kitűnik, hogy Magyarországon a csalárd szándékú esetek mindösszesen 13 százalékát deríti fel célzott vizsgálat. Ez az arány globális viszonylatban is csupán 14 százalék. Mindeközben a felmérésben részt vevő cégvezetők harmada megerősítette a tényt, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer személyesen is tapasztalt bűncselekményt vállalatánál. A korrektív lépés sokszor elmarad, legalábbis nem időben történik, ami újabb felesleges költséget (veszteséget) generál a vállalat számára. Számos esemény pedig a vezetőség teljes bukását és leváltását vonja maga után.
Magyarországon sokan remélnek megoldást a hasonló esetek kezelésére az új büntető törvénykönyvtől (Btk.), mely több, a fehérgalléros bűnözésre vonatkozó szigorító módosítást tartalmaz. Bevezetése – véleményem szerint – mégsem jelent biztos megoldást. Ennek oka, hogy az új Btk. egyelőre nem hatályos, tartalma még több ponton változhat. Másrészt csak abban az esetben jelenthet gyógyírt, ha egy adott ügy bírósági szakaszba kerül. Személyes tapasztalatom alapján a hatóságok túlterheltek, ráadásul minden jó szándékuk ellenére bizonyos területeken a megfelelő közgazdasági kompetencia hiányával küzdenek. Részben ez magyarázza, hogy a bonyolultabb, elmélyült közgazdasági ismereteket igénylő trükköket felvonultató ügyeket a nyomozó hatóságok csak korlátozott sikerességgel tudják felderíteni. Ha pedig egy bűncselekmény nincsen feltárva, nem fog bírósági szakaszba kerülni. Következésképpen az új Btk. jótékony hatása sem lesz érzékelhető.
Mégis mi lehet a megoldás? Induljunk ki a már rendelkezésre álló eszközökből, és gondoskodjunk a vállalaton belül megbúvó, úgynevezett „fehér foltok” beazonosításáról. A közepes és nagyméretű cégek szinte kivétel nélkül rendelkeznek tranzakciófigyelő rendszerekkel, melyek alkalmazása elengedhetetlen. Már csak azért is, mivel elvileg minden információ rendelkezésre áll. Bár a fentiekben felvázolt esetekben alapvetően etikai vétségről van szó, a cselekmény elkövetése során mégis létrejönnek tranzakciók, melyek sajátos jellemvonásaiból kiindulva hatékony felderítési stratégia dolgozható ki. Ezek hátterének felgöngyölítésével további rejtett összefüggésekre bukkanhatunk. A legalább napi rendszerességgel (!) elvégzett monitoringtevékenység mellett számos további lehetőség alkalmazása javasolt, többek között az oktatás vagy a belső ellenőrzés célzottabbá tétele.
Nem szükségszerű, hogy általánossá váljon a gondatlanság és a károkozás. Egyértelmű tapasztalatom, hogy a korai figyelmeztető jelek felismerésével az események irányítása kikerülhet a cselekmény végrehajtóinak irányítása alól. A történet ideális lezárása pedig már csak rajtunk múlik. Elkerülhető a felesleges magyarázkodás, a Standard Chartered esetében látott hatalmas bírságok befizetése, a káros sajtóvisszhang, miközben folyamataink vállalatunk jövőjének további épülését szolgálják. Adott a lehetőség. Érdemes élni vele.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.