Szükség van a lazításra

Már a lengyel jegybank legutóbbi, szeptember eleji kamatdöntő ülésekor arra számítottunk, hogy a tanács a monetáris politikai feltételek lazítása mellett dönt, a többség azonban akkor a 4,75 százalékos irányadó ráta tartása mellett döntött – igaz, akadtak, akik az alapkamat csökkentését szorgalmazták. A szerdai ülésen azonban – ebben biztosak vagyunk – a monetáris tanács egy 25 bázispontos vágással megkezdi a lazítási ciklust. A piaci konszenzus szintén 25 bázispontos kamatcsökkentés. Némi bizonytalanság várhatóan most övezi majd a döntést, mivel a monetáris tanács tagjai között továbbra sincs egyetértés azt illetően, hogy eljött-e a monetáris lazítás ideje.

Van egy nyilvánvaló ok, amiért a lengyel jegybank monetáris tanácsának előbb vagy utóbb rá kell szánnia magát a monetáris feltételek lazítására. Ez a lengyel gazdaság érezhető gyengülése: az európai adósságválság eszkalálódása és a globális gazdaság folytatódó lassulása immár Kelet-Közép-Európa legnagyobb gazdaságában is érezteti hatását. A felmérések arra utalnak, hogy ezzel párhuzamosan rohamosan romlik az üzleti hangulat is. Kifejezetten aggasztónak találjuk azt a meglehetősen éles negatív fordulatot, amely egyrészt az építőipari hangulatban, másrészt a háztartások kilátásaiban következett be.

A belső fogyasztás a második negyedévben 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – és volt a GDP legnagyobb visszahúzó ereje a beruházások mellett –, ez volt éves összevetésben 2009 óta az első visszaesés. A gazdaság kilátásai 2012 második felére és 2013-ra sem rózsásak. Arra számítunk, hogy az aktivitás az idei év hátralévő részében tovább lassul, és ez folytatódik 2013-ban is.

A belső fogyasztás folyamatos gyengesége miatt ugyanakkor az infláció egyre kevésbé ad okot aggodalomra. Az éves ráta-előrejelzésünk szerint a következő hónapokban az ütem jelentős mértékben csökkenni fog, és az év végéig elérheti a 2,5+/–1 százalékos jegybanki célszintet is. A következő három évben modellünk szerint ezen a téren nem is lesz változás: infláció-előrejelzésünk alapján a jegybanki célsávban marad.
A növekedéssel kapcsolatos aggodalmak mellett a jelenlegi globális piaci környezet is a lengyelországi alapkamat csökkentésének kedvez.

A Fed és az Európai Központi Bank egyaránt a monetáris lazítás gyorsítása mellett kötelezte el magát (ahogy például a Magyar Nemzeti Bank és a cseh jegybank is a kelet-közép-európai régióban); az amerikai és az európai jegybank lépései pedig a kockázatos eszközök – így a zloty – megítélését is kedvezően befolyásolták.

A monetáris tanács összetétele és a napokban elhangzott nyilatkozatok is az alapkamat csökkentését vetítik előre. A csütörtöki ülésről hiányozni fog Zyta Gilowska, akit a monetáris tanács egyik héjájának tartanak, a kamatcsökkentést szorgalmazók így könnyebben többségbe kerülhetnek. A jegybank kormányzója, Marek Belka pedig a múlt héten arról beszélt, hogy a monetáris tanács meg fogja vizsgálni a lazítás lehetőségét.

Mindent összevetve valószínű, hogy a jegybank a szerdai kamatdöntő ülésen csökkenteni fogja az alapkamatot – bár el kell ismernünk: lehetséges, hogy a kamatvágás csak rendkívül szűk többséget kap majd. Ha az irányadó ráta csökken, akkor feltehetően újabb, hasonló lépéseket is be fogunk árazni. Megjegyzendő persze, hogy a piac a jövő évre vonatkozóan már most meglehetősen agresszív monetáris lazítást áraz. Arra számítunk, hogy a tanács kamatdöntő ülése előtt a zloty nyomás alá kerül.