Elemzők: Túl gyorsan emelkednek a bérek Magyarországon

Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője
Bázishatások
„Az infláció döntően az egyszeri fiskális sokkok miatt magas, ezt jelzi, hogy októberben az adóhatástól megtisztított éves ütem „mindössze” 3,5 százalék volt. A bázishatás már októberben is lefelé mozgatta a rátát: az éves ütem úgy csökkent 0,6 százalékponttal, hogy szeptemberhez viszonyítva emelkedtek a fogyasztói árak. Jövőre tovább emelkedik a bázis, de a távközlési adó, a tranzakciós illeték és az újabb jövedékiadó-emelés miatt továbbra is maradnak inflációt gerjesztő hatások, amelyeket – a gyenge belső kereslet miatt kisebb mértékben, de – a várakozás emelkedése is erősít. Mindezek alapján a 3 százalékos jegybanki cél 2013-ban még nem, 2014-re azonban már megközelíthetőnek tűnik.”

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője
A recesszió miatt
„Abban az értelemben aggasztó a jelenlegi szint, hogy miközben még az egyszeri hatásoktól megtisztított infláció is magas, a gazdaság recesszióban van. Márpedig ha beindul a növekedés – amire persze rövid távon nincs komoly esély –, akkor az élénkülő kereslet a magas bázishoz képest hajtja majd még feljebb az árakat. További problémát jelent, hogy az infláció a jegybanki előrejelzés szerint a teljes, másfél-két éves horizonton magas marad, ez pedig fölfelé hajtja a várakozásokat, ami tovább erősíti az inflációs nyomást. Sokszor halljuk, hogy az árak az egyszeri hatások miatt emelkednek, de az egyszeri hatások úgy tűnik, újra és újra jelentkeznek, és ez szintén beépül a várakozásokba.”

Orbán Gábor, az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője
Bizonytalanság
„A hazai infláció alapvetően csökkenő tendenciát mutat, ezért ha jelenlegi szintje fenyegetőnek tűnhet is, szó sincs vészes nyomásról. Más kérdés, hogy a dezinfláció az elvárhatónál lényegesen lassabb, a bérdinamika pedig a kormányzati intézkedéseket figyelembe véve is érthetetlenül erős. Mivel az okokat illetően eléggé homályos a kép, nehéz eldönteni, hogy mennyire tartósak ezek a folyamatok, és a bejövő adatokon kívül nem sok támpontunk lesz ezzel kapcsolatban a következő hónapokban sem. Az ilyen eredetű bizonytalansághoz a gazdasági szereplők az infláció felültervezésével alkalmazkodtak az elmúlt 10 évben. Miután itt aligha történt változás, ez határt fog szabni az MNB kamatcsökkentési törekvéseinek.”

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke
Aggasztó
 „Igen, az MSZOSZ-t kifejezetten aggasztja a 6 százalékos vagy azt meghaladó infláció, mivel a jövedelmek sokkal lassabb ütemben emelkednek, mint a fogyasztói árak. Ez így volt tavaly, így van idén, és – a bértárgyalások jelenlegi állása szerint – így lesz jövőre is. Az emberek sokkal feszültebb körülmények között, sokkal többet dolgoznak, a pénzük pedig egyre kevesebbet ér. Miközben a magyar gazdaságpolitika a GDP-arányos hiány szintjének csökkentését sikertörténetként tálalja, a régióban egyedül Magyarországon van klasszikus defláció: a gazdaság zsugorodik, miközben a munkanélküliség és az infláció szintje egyaránt magas. Ez olyan hungarikum, amelyre sajnos nem lehetünk büszkék.”

Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője
Nincs nyomás
„A 6 százalékos, vagy azt meghaladó inflációért nem csupán az élelmiszer- és energiaárak emelkedése okolható, hiszen a maginfláció is meghaladja az 5 százalékot. A fundamentumok oldaláról inflációs nyomás a magyar gazdaságban nincs, a magyarázatot inkább a bérek növekedésében kell keresni. Ez az ütem jelenleg nyilván nem lehet túl gyors – ehhez elég a munkanélküliség szintjére pillantani –, a jövedelmek emelkedése valószínűleg csupán a szociális támogatások visszavonásának következménye. Emellett az adóemelések hatása is érzékelhető a fogyasztói árakban. Ezek a hatások monetáris politikai eszközökkel nem kezelhetők. Amíg a gazdaság ilyen gyenge, az inflációs nyomás nem jelent gondot.”

Bázishatások

„Az infláció döntően az egyszeri fiskális sokkok miatt magas, ezt jelzi, hogy októberben az adóhatástól megtisztított éves ütem „mindössze” 3,5 százalék volt. A bázishatás már októberben is lefelé mozgatta a rátát: az éves ütem úgy csökkent 0,6 százalékponttal, hogy szeptemberhez viszonyítva emelkedtek a fogyasztói árak. Jövőre tovább emelkedik a bázis, de a távközlési adó, a tranzakciós illeték és az újabb jövedékiadó-emelés miatt továbbra is maradnak inflációt gerjesztő hatások, amelyeket – a gyenge belső kereslet miatt kisebb mértékben, de – a várakozás emelkedése is erősít. Mindezek alapján a 3 százalékos jegybanki cél 2013-ban még nem, 2014-re azonban már megközelíthetőnek tűnik.”

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője

A recesszió miatt

„Abban az értelemben aggasztó a jelenlegi szint, hogy miközben még az egyszeri hatásoktól megtisztított infláció is magas, a gazdaság recesszióban van. Márpedig ha beindul a növekedés – amire persze rövid távon nincs komoly esély –, akkor az élénkülő kereslet a magas bázishoz képest hajtja majd még feljebb az árakat. További problémát jelent, hogy az infláció a jegybanki előrejelzés szerint a teljes, másfél-két éves horizonton magas marad, ez pedig fölfelé hajtja a várakozásokat, ami tovább erősíti az inflációs nyomást. Sokszor halljuk, hogy az árak az egyszeri hatások miatt emelkednek, de az egyszeri hatások úgy tűnik, újra és újra jelentkeznek, és ez szintén beépül a várakozásokba.” Orbán Gábor, az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője

Bizonytalanság

„A hazai infláció alapvetően csökkenő tendenciát mutat, ezért ha jelenlegi szintje fenyegetőnek tűnhet is, szó sincs vészes nyomásról. Más kérdés, hogy a dezinfláció az elvárhatónál lényegesen lassabb, a bérdinamika pedig a kormányzati intézkedéseket figyelembe véve is érthetetlenül erős. Mivel az okokat illetően eléggé homályos a kép, nehéz eldönteni, hogy mennyire tartósak ezek a folyamatok, és a bejövő adatokon kívül nem sok támpontunk lesz ezzel kapcsolatban a következő hónapokban sem. Az ilyen eredetű bizonytalansághoz a gazdasági szereplők az infláció felültervezésével alkalmazkodtak az elmúlt 10 évben. Miután itt aligha történt változás, ez határt fog szabni az MNB kamatcsökkentési törekvéseinek.”

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke

Aggasztó

„Igen, az MSZOSZ-t kifejezetten aggasztja a 6 százalékos vagy azt meghaladó infláció, mivel a jövedelmek sokkal lassabb ütemben emelkednek, mint a fogyasztói árak. Ez így volt tavaly, így van idén, és – a bértárgyalások jelenlegi állása szerint – így lesz jövőre is. Az emberek sokkal feszültebb körülmények között, sokkal többet dolgoznak, a pénzük pedig egyre kevesebbet ér. Miközben a magyar gazdaságpolitika a GDP-arányos hiány szintjének csökkentését sikertörténetként tálalja, a régióban egyedül Magyarországon van klasszikus defláció: a gazdaság zsugorodik, miközben a munkanélküliség és az infláció szintje egyaránt magas. Ez olyan hungarikum, amelyre sajnos nem lehetünk büszkék.” -->