Bővülés a vállalati piacon?

A címbeli kérdésre könnyen lehet pozitív és negatív választ is adni. Az elmúlt évek tapasztalataiból azonban arra lehet következtetni, hogy a kedvezményes díjakkal elcsábított ügyfelek csak addig maradnak, ameddig e díjszabás fennáll, vagy amíg kedvezőbbet nem találnak. Az ügyfélkört növelni szándékozó bankoknak inkább szolgáltatásaiban kell bővülniük, mintegy üzleti igényt teremtve. Ez egyben bevételnövekedést is jelent, szemben a kínált akciók során elszenvedett veszteségekkel.

Ahhoz, hogy a fenti szemléletet alkalmazhassuk, ismernünk kell a különböző méretű vállalatok által a bank számára termelt nyereséget és a bank ezen vállalatok számára kínált szolgáltatáscsomagjait. E szempontrendszer szerint a vállaltok négy kategóriába sorolhatóak.

A nagyvállalatok jellemzően speciális konstrukciót kapnak, mert nagy presztízst jelentenek. A nyújtott szolgáltatások komoly bevételt jelentenek – de alacsony nyereségtermelő képesség mellett. A középvállalatok, amelyek már nem kapnak speciális konstrukciót, a nyújtott szolgáltatások alapján választanak bankot. Mivel ebben a szegmensben már nem annyira éles a verseny, a bankok nagyobb nyereséget könyvelhetnek el. A kisvállalatok generalizált szolgáltatások közül tudnak választani, minimális mozgástér mellett. Számuk jelentős, a speciális szolgáltatásokra nincs feltétlenül igényük és megfizetni sem kívánják azokat. Ugyanakkor a szolgáltatási díjakon a bank jelentős nyereséget tud realizálni. A kisvállalatok estében a pénzintézet-választás részben érzelmi alapú, de a nyújtott szolgáltatásokkal befolyásolható. A mikrovállalatok jellemzően teljesen generalizált szolgáltatásokat vesznek igénybe, és csak alkalmanként élnek egy-egy speciális ajánlattal. Emellett kijelenthető, hogy a szektornak jelentős nyereségtermelő képessége van.

A fenti áttekintésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a bankok számára leginkább a középvállalatok, illetve kisebb részben a kisvállatok irányában végzett szolgáltatásfejlesztés járhat együttesen bevétel- és profit növekedéssel. Mivel a bevételnövelés mellett a nyereségesség növelése is fontos szempont, ezért csak az elektronikusan nyújtott szolgáltatások irányába történő fejlesztés hozhatja meg a kívánt eredményeket. Amennyiben egy pénzintézet az elérhető nyereség reményében belevág a fejlesztésbe, ebben az is támogatja, hogy a banki tranzakciók országon belüli és nemzetközi szabványai jelenleg az egységesedés irányában változnak.

A közép- és kisvállatok szinte kivétel nélkül elektronikus banki terminált használnak, és a vállalatirányítás is jellemzően elektronizált. Ugyanakkor a vállalatirányítás szoftveres támogatása szükségszerűen nem tud olyan szofisztikált lenni, mint a nagyvállalatok esetében. Ezért éppen a pénzügyi folyamatok támogatásában tudhat a bank értéknövelt szolgáltatásokat nyújtani az ebbe a körbe tartozó ügyfelei számára.

A fenti gondolatmenet alapján és a szabványosodási törekvések figyelembevételével az elektronikus számlamenedzsment bevezetése tűnik a legígéretesebb lehetőségnek. Az elektronikus számlamenedzsment funkció alapja az, hogy amennyiben az ügyfél már rendelkezik számlával az adott banknál, úgy semmilyen szempontból sem szükséges a szerződési feltételek módosítása miatt a pénzintézetet felkeresnie. Egyrészt az ügyfél és törvényes képviselője pénzmosás ellenes szűrése már megtörtént, másrészt, ha elektronikus banki terminállal rendelkezik, akkor minden technikai feltétel adott a végzett tevékenységek autorizálásához. Az első bevezetendő funkció az (al)számla nyitás és -zárás lehetne, a következő az aláírási jogosultságok távoli változtatása. Ezután kerülhetne sor az okmányos műveletek elektronizálására.