Miért van szükség utalványokra a pénzben fizetett bér helyett?

„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell” – ez a Madách-idézet jutott eszembe arról a hírről, amely szerint új utalványok forgalmazását kezdi meg január közepétől a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. A már jól ismert étkezési szelvény mellett lesz ajándék, iskolai és szabadidő Erzsébet-utalvány is. Ezzel a lépéssel befejeződik a cafeteria-rendszer teljes államosítása, a még működő utalványkibocsátóknak gyakorlatilag megadják a kegyelemdöfést. A három francia forgalmazó helyét egyetlen állami cég veszi át.

Felmérések szerint átlagosan mintegy 251 ezer forintos éves keretösszeget biztosítanak a gazdasági társaságok béren kívüli juttatás céljára 2013-ban. A munkáltatóknak jelenleg csak 61 százaléka tudja biztosan, hogy milyen juttatásokat ad az idén, pedig kevesebbe kerül, mint a bérként történő kifizetés. Miért van szükség egyáltalán utalványokra a pénzben fizetett bér helyett? Az érvek szerint az utalványok hozzájárulnak a fogyasztás serkentéséhez, regisztrált forgalmat generálnak, ami segíti a gazdaság kifehérítését. Nem mellékesen pedig a cafeteria rendszer összforgalma megközelíti az 500 milliárd forintot. Ahogy mondani szokták, ezért a pénzért már érdemes lehajolni. A jegyrendszer fő előnye, hogy csak a kibocsátóval leszerződött üzletben lehet árura, szolgáltatásra cseréni. A készpénzt pedig bárhol és szabadon, akár külföldön is el lehetne költheni. Ha demagóg lennék, akár azt is mondhatnám, hogy nem kártyára, utalványra van szükség, hanem tisztességes fizetésekre.

Az utalványok ügyében még mindig tart az uniós kötelezettségszegési eljárás, amelyben az Európai Bizottság azt kifogásolta, hogy saját cége utalványainak forgalmazását a magyar állam kedvezőbb feltételekkel teszi lehetővé. Ha a brüsszeli álláspont győz, akkor új helyzet áll elő – és egy piacgazdaságra valamelyest hasonlító rendszer létrejöttének lehetősége.