A minimálbér-emelés költségeiből több hónapnyit meg kell előlegezni

Talán minden érintett vállalkozás jobban járt volna, ha mégis az a verzió valósult volna meg, amelynek értelmében a minimálbér-emelés költségeit visszatarthatták volna a szociális hozzájárulási adóból. Az eredeti – kérészéletűnek bizonyult – terv szerint a legnehezebb helyzetben lévő vállalkozásokat tömörítő tizenegy ágazat szereplői az emelés költségét fél éven át nem fizették volna be a közösbe. Természetesen jogszerűen, előre kiszámolható módon.

A vállalkozások a pénzbeni, előre történő támogatást preferálták, így a fenti javaslatot hamar elvetették. Igaz, akkor még arról volt szó, hogy az év első hónapjaiban megkapják az ígért támogatást.

Ma úgy látszik, az emelés költségeiből több hónapnyit meg kell előlegezniük, pillanatnyilag a legoptimistább számítások szerint ez három havi bér esetében már őket terheli – hiszen két hét múlva már javában tart a fizetések átutalásának időszaka.

A kormányzatot és a parlamentet azonban jogszabályok kötik, igaz, rajtuk kívül nem is nagyon tud senki ezeken a szabályokon változtatni. A költségvetés módosítását ugyan hagyományosan ellenzéki kérdőre vonás, és ehhez társulva némi magyarázkodás kíséri, de egyrészt ez a játékkal együtt jár, másrészt a minimálbér emelése érdekében ez politikailag is kifizetődő lenne.

A késlekedés oka egyelőre ismeretlen, a tétel – 10 milliárd forint – költségvetési jelentőségű ugyan, de előteremtése nem megoldhatatlan. A jogalkotási feladat – figyelembe véve az uniós jogszabályokhoz való illeszkedést is – nem támaszthat akkora kihívást, amely további halasztást indokolna.

A kompenzáció egy munkavállalóra, illetve a cégek többségére eső sszege ugyanakkor nem túl nagy. Ráadásul a tizenegy ágazatban távolról sem minden cég olyan ágrólszakadt, hogy ez az összeg komolyan hiányozna neki, jóllehet akadnak köztük erősen billegők is. Ez utóbbiak miatt kellene lassan már lépni.