Jó üzlet-e az országnak a befektetési államkötvény?

Bindics Judit, az Ernst & Young Államigazgatási Szolgáltatások igazgatója
„A kötvényeladásból várhatóan befolyó összeg nem lesz jelentős tétel az államkincstár szempontjából. Előnye inkább, hogy felkelti egyes befektetők és befektetői csoportok érdeklődését Magyarország iránt. Ez élénkítheti a befektetési aktivitást hazánk felé, egyúttal szolgálja a fejlődő piacok felé történő nyitás politikáját. Azonban fontos, és az államigazgatást komoly feladat elé állítja, hogy a személyek hitelessége, valamint a befektetett összegek forrása a letelepedési engedély kiadása előtt teljes mértékben, transzparens módon tisztázásra kerüljön. Felelősségünk kiterjed az uniós tagállamokra is, mivel a kötvény az EU-n kívüli állampolgárok részére hozzáférést enged a 27 ország területéhez és piacához.”

Imecs Attila, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere
„A befektetési célú letelepedési engedély alapjában véve egy igen jó eszköz Magyarország részére, hogy a 4–5 százalék kamatra felvett hitelét, az államkötvényekkel 2 százalékra strukturálja át. A letelepedési engedéllyel rendelkezők a jelenlegi jogszabályok alapján személyi jövedelemadó, valamint társadalombiztosítás szempontjából magyar illetőségűekké válnak, tehát jövedelmükön adót és TB-t fognak fizetni Magyarországon. Mivel ez egy 5 éves befektetés így előfordulhat, hogy a külföldiek áthelyezik gazdasági tevékenységüket Magyarország területére, jövedelmük egy részét mindenképp Magyarországon költik el, ezáltal is növelve a fogyasztáson keresztül mutatkozó adóbevételt.”

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője
„Az eddigi polémiák inkább az új kötvény morális oldalára koncentráltak, érdemes megnézni, hogy az instrumentum érdemben tud-e segíteni a gazdaság finanszírozási helyzetén. Fejenként negyedmillió eurót kell hiteleznie annak, aki szeretne az előnyökből részesülni. Ezzel számolva arra jutunk, hogy a tavaly novemberi kezdése óta mintegy másfél milliárd euró értékben értékesített eurós prémium államkötvény sikerét 6 ezer letelepülő tudná reprodukálni. Az ÁKK idei éves deviza-kibocsátási terve a fenti logika alapján pedig 27 ezer ember-egyenértékes. Sok emberről beszélünk. Ám az is igaz, hogy a magyar lakosság gyatra devizamegtakarítási képességét már évi 3000 új letelepülő is megduplázhatná.”

Varga János Tamás, a VJT & Partners ügyvédi iroda vezetője
„A letelepedési kötvénnyel Magyarország egy, a fejlett országok között régóta folyó versenybe nevezett be. Amit ajánlunk, az a piacon jelenleg egyedülálló konstrukciónak számít, és ez komoly versenyelőnyt jelenthet. A befektetők számára ugyanis a más országok által előírt ingatlanvásárláshoz képest egyszerűbb és vonzóbb lehet a kölcsönnyújtás. A konstrukció kedvező a befektetőknek, de egyben a magyar államnak is, hiszen a piaci kamatnál jelentősen alacsonyabb, egy IMF-hitellel összevethető mértékű kamattal jut stabil devizaforráshoz. Ráadásul az ide érkező befektetők jó része más módon is pénzt hozhat az országba, ingatlant vásárolhat, vállalkozásokat alapíthat és szolgáltatásokat vehet igénybe.”

Zsiday Viktor, a Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. elnöke
"A letelepedési kötvényt úgy harangozták be, mint ami fejenként 250 000 eurót hoz Magyarországnak, pedig ez nem igaz. Mivel a letelepülni vágyók ezt az államkötvényt megveszik, erre kamatot kapnak, lejáratkor az összeget visszakapják, így Magyarország valós nyeresége csak az az összeg, amennyivel kevesebb kamatot kell erre a kötvényre fizetnie, mint a piaci államkötvényekre. Ez letelepülni vágyónként kb. évi 7500 euró, azaz kétmillió forint. A hírek szerint ezért nem csak itt maradhatnak, de hozzáférést kapnak a hazai egészségügyhöz és oktatáshoz is. Mivel hasonló jogokért sok magyar ennél jóval többet fizet adó és járulék formájában, egyértelmű, hogy ez nem jó üzlet Magyarországnak: túl olcsón adjuk magunkat.”