A devizahitelesek nagy hányada elvesztette a kapcsolatát a valósággal

Kivezetni a piacról a lakáscélú devizahiteleket – ez lesz hát a következő fegyver az idegen fizetőeszközben eladósodott adósok megmentéséért vívott háborúban. A hír abban az értelemben mindenképpen jó, hogy a jelek szerint egy időre el lehet felejteni az elmúlt napokban szövögetett világvége-szcenáriókat az ezermilliárdos leírásokról. Mindennek tetejébe Csányi Sándor OTP-vezér is kiterítette – egyébként semmi drámai fordulatot nem mutató – lapjait a nyilvánosság előtt, így minden feltétel adottá vált ahhoz, hogy megnyugodjanak a szereplők a hazai tőkepiacon.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett lépés ugyanakkor elég sok kérdést felvet. Az nyilvánvaló, hogy a deviza alapú lakáshiteleket forintra kívánják váltani: kínzó kérdés marad ugyanakkor, hogy milyen árfolyamon, és milyen kamat mellett. Utóbbi mértékét nagyban befolyásolhatja, hogy az átváltott hitelek tulajdonosai jogosultak lesznek-e bármilyen állami kamattámogatásra, vagy sem. További fontos körülmény, hogy az átváltási és a piaci árfolyam közötti különbséget – gyaníthatóan lesz ilyen – ki nyeli majd le. Egy mindenesetre biztos: a kormány túl nagy költségvetési terhet nem vehet a nyakába az újabb intézkedéssel, viszont a bankszektor további terhelhetősége is enyhén szólva korlátos, vagyis nagyon szűk a mezsgye, amin mozogni kell.

Csak a lakáscélú hitelek kedvezményezetti körbe vonása viszont egy kicsit kétélű fegyvernek tűnik. Éppen ezért várható, hogy bekerülnek a körbe a szabad felhasználású jelzáloghitelek is, amelyek bedőlésekor szintén ingatlanok forognak veszélyben. További gondot jelent, hogy a devizahitelesek igen nagy hányada mára elveszítette a kapcsolatát a valósággal, és már nem is a törlesztés mértékével, hanem annak tényével van baja. Gyanús tehát, hogy a devizahitelek eltűnésére még sokáig várni kell. Viszont most úgy tűnik, maradnak a józan keretek, ami nem kis eredmény.