"A kormány a közmunkával elismeri, hogy igazi munkahelyek nem születnek"

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke:

Rövid távon
„A közmunkaprogram átmeneti, rövid távú megoldásnak jó, hiszen közmunkásként is jobb dolgozni, mint munkanélküliként tétlenkedni. Innen azonban tovább kell lépni, a munkaerőpiacra visszatért közmunkásoknak valódi munkahelyekre van szükségük. Ehhez viszont a képzést és az átképzést is erősebben kellene támogatni. A probléma gyökerét ráadásul a közmunka nem kezeli: attól, hogy ezeket a programokat támogatjuk, nem lesz több munkahely, a fiatal pályakezdők nem tudnak könnyebben elhelyezkedni. Nagyobb szükség lenne a valódi munkahelyteremtő programokra, amelyek segítenék új vállalkozások létrejöttét, a meglévőket pedig bővítésre – ezzel együtt új álláshelyek létrehozására – ösztönöznék.”

Csery Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője:

Tüneti kezelés
„A kormány foglalkoztatáspolitikáját ugyanaz a »workfare-szemlélet« határozza meg, amelyet a Clinton-adminisztráció is magáénak vallott. Ennek lényege a szociális juttatások szűkítése és ezáltal a munkaképesek visszaterelése a munkaerőpiacra. A probléma az, hogy jelenleg a munkaerőpiacon újból megjelenők számára a versenyszféra nem képes elegendő és megfelelő állást kínálni, így sokan közülük csak a közfoglalkozatás keretein belül tudnak elhelyezkedni. A közfoglalkoztatottak pedig gyakran megfelelő átképzési programok híján beszorulnak eme státuszukba, és nem képesek kilépni a magánszférába. Így a közfoglalkoztatottak tekintélyes számának további növelése nem jelenthet fenntartható megoldást.”

Lukács Zsolt, a Telkes Consulting ügyvezető partnere:

Rossz irány
„Erősen kétséges, hogy a közmunkaprogram keretében létrejövő új munkahelyek új feladatok ellátására jönnek létre, hiszen a közszférát inkább karcsúsítani kellene. Ha a munkaerőpiaci helyzeten akar a kormány javítani, akkor inkább a szakképzés rendszerét kellene fejleszteni és hatékonnyá tenni, hiszen jó szakemberekre egyre nagyobb szükség van. Az ország hosszú távú érdekei szempontjából sokkal fontosabb lenne a főváros és a vidék közötti, Európában párját ritkító és indokolatlan jövedelemkülönbségek felszámolása. A másik égető probléma a nyelvtudás – mindenekelőtt az angol nyelv ismeretének – hiánya, aminek következtében a magyar pályakezdő fiatalok komoly versenyhátrányba kerültek számos foglalkoztatónál.”

Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke:

Valódi bővülés?
„Úgy látom, a kormány sikeresnek értékeli a közfoglalkoztatást, pontosabban azt, hogy a közmunkaprogramban részt vevők dolgoznak, és nem csupán segélyt kapnak. Ez valóban siker, ugyanakkor problémát jelent az, hogy a gazdaság továbbra is rossz állapotban van. Azok a beruházások, fejlesztések, az a bővülés továbbra sem látszik, amely előbb vagy utóbb új munkahelyek létrejöttét eredményezhetné. Az igazi munkahelyeket csak a gazdaság növekedése teremtheti meg. Azzal, hogy a kormány most kiterjeszti a közfoglalkoztatás programját, lényegében elismeri, hogy valódi bővülés nem várható az igazi munkahelyek számában, előrelépésre csak a közfoglalkoztatás keretein belül lehet számítani.”

Samu János, a Concorde Befektetési Zrt. makroelemzője:

Hatékonyság
„Minden kormány fontos dilemmája volt, miként tudná elősegíteni a foglalkoztatottság növekedését. Nagyon messziről nézve a kérdést, ugyanazzal, amivel a gazdaság bővülését is támogathatjuk: a vállalkozásokat bátorító, versenyképességet növelő intézkedésekkel (kiszámítható, a kockázatvállalást támogató és jutalmazó környezet). Ehhez a munkaerőpiaci programok annyiban járulnak hozzá, amennyiben segítenek a munkanélkülieket összekapcsolni a vállalatok igényeivel: átképzésekkel, mobilitásuk növelésével. Az állami intézmények által kiötölt, alacsony társadalmi hasznú közmunkákon való részvétel ebben nem sokat segít. A szűkös keretet ezért hatékonyabb területre kellene csoportosítani.”