GDP: Már a múlt sem a régi

Vakarhatják a fejüket az elemzők, amikor a KSH jelentősen felülírja a múltat. Számos közgazdász a negyedéves, szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított GDP-adatot figyeli, hiszen elvileg ez a mutatószám jelezheti legpontosabban a legutóbbi időszak gazdasági teljesítményét és a trendfordulókat, így meghatározó lehet a rövidebb távú kilátások tekintetében.

A legfrissebb adatok értékelésénél a statisztikai hivatal – ahogy mindig – ezúttal is lefuttatta az igazítóprogramot. Ennek eredményeként a tavalyi első negyedévre korábban közzétett 1 százalékos negyedéves visszaesés 1,4 százalékra, a harmadik negyedéves mínusz 0,4 százalék viszont stagnálásra módosult. Eszerint tehát nem az idei első, hanem már a tavalyi harmadik negyedévben kikerültünk a technikai recesszióból. Változott a 2012. október-decemberi adat is: 0,9 százalékos zsugorodásról 0,4 százalékosra. Mindez arra utal, hogy a negyedéves adatokat óvatosan kell kezelni. Sokan éppen ezért a naptárhatástól megtisztított éves adatot tekintik irányadónak, mivel ez megbízhatóbbnak, stabilabbnak tűnik, és kevés a lényegi, visszamenőleges módosítás.

A negyedéves, kiigazított adat értékelése több szempontból is kihívásokat támaszt. A szezonális kiigazítás természetéből adódik, hogy minél hosszabb az idősor, annál pontosabb következtetéseket lehet belőle levonni. Magyarországon 18 évnyi adat áll a KSH rendelkezésére, ami elegendőnek tűnik, de így is elmarad egyes nyugat-európai országokétól, ahol sok évtizednyi adatot böngészhetnek a statisztikusok. Egy hosszabb idősor használata ellen ugyanakkor – ha lennének is azonos módszertan szerinti adatok – megfontolandó érv lehet egyébként, hogy a rendszerváltás után a magyar gazdaság komoly szerkezetátalakuláson ment keresztül, ami a szezonalitást is érdemben befolyásolhatná.

A statisztikai hivatalok szoftvereit a világgazdasági válság kitörése is összekuszálta. Számos szektorból érkeztek a „normálistól” jelentősen eltérő számok, és a mai napig nehéz lehet megállapítani, hogy ezek „outlier” adatok, vagy a gazdasági szerezet és a növekedési potenciál megváltozása állhat a háttérben.

A szezonálisan igazított adat volatilitásához a globális trendek mellett országspecifikus tényezők is hozzájárulhattak. A magyar ipar gyors szerkezetátalakuláson megy keresztül, ami önmagában is komoly kihívást jelent, hiszen az egyes ipari ágazatokat különböző szezonális hatások jellemezhetik. A feldolgozóipar erősödik, hiszen az autóipari beruházások kedvező hatást gyakoroltak a szektorra, de ezen az ágon kívül másutt nem látni érdemi bővülést. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormányzat az elmúlt három évben erőteljesen beavatkozott a gazdasági folyamatokba (szektoradók, stratégiai ágazatok visszavétele, rezsicsökkentés stb.), ami szintén befolyásolta a gazdaság szerkezetét, a környezetet, a vállalatok viselkedését, beruházásait, jövedelmezőségét és számos más tényezőt. Mindezek együtt megváltoztathatják a szezonalitást is.

A KSH az Eurostat ajánlását követi a szezonális igazítás tekintetében, és külön osztály foglalkozik a szezonális igazítással (a kiigazítás részletes módszertana a KSH honlapján olvasható).

Egyelőre inkább az éves, naptárhatástól megtisztított számot érdemes „headline” adatnak tekinteni, esetleg az éves, szezonálisan igazított mutatóra figyelni (amely kevésbé módosul a revíziókkal), hiszen a negyedéves szám igen volatilis. Talán a globális és a hazai gazdasági környezet stabilizálódásával kevésbé változékony negyedéves adatokat kapunk majd, és ha stabilabb lesz ez a szám, akkor „headline” adatként tekinthetünk majd rá.