Ipari internet: lehetőség Európa és a régió számára

A GE által kiadott, az „Ipari internet: az emberi elme és a gépek hatékonyabb együttműködése – európai szemszögből” címet viselő jelentés szerint az embereket, adatokat és gépeket egymással összekapcsoló nyílt globális hálózat, az ipari internet 2030-ig 2200 milliárd euróval járulhat hozzá Európa GDP-jéhez. Ez az összeg az euróövezet nemzeti összterméke jelenlegi értékének mintegy egynegyedével egyenértékű. Az iparban több milliárd euró megtakarítás érhető el, ha az ipari internet évente akár csak 1 százalékos termelékenységnövekedést hoz a következő 15 év során. És ezek még viszonylag óvatos becslések.

Az ipari internet emellett egy „termelékenységi forradalom” katalizátora is lehet Európában, melynek segítségével sok százmilliárd eurónyi elpazarolt időt és erőforrást lehet megtakarítani a fő európai ágazatokban, mivel az internetre csatlakozó gépeket, a termékdiagnosztikát, a szoftvert és elemző eszközöket kombinálva hatékonyabbá, proaktívabbá, prediktívebbé és stratégiailag automatizáltabbá tehetők az üzleti folyamatok.

A jelentés kiemeli az ipari internetben rejlő jelentős lehetőségeket, és feltárja a legfontosabb európai ágazatok jelenlegi hatékonysági problémáit. Az EU egészségügyi kiadásai 2012-ben például 1300 milliárd eurót tettek ki. Becslések szerint globális szinten a kiadások 10 százaléka vész kárba rendszerhatékonysági problémák miatt, továbbá a forrásvesztés 59 százaléka vezethető vissza klinikai és működési hatékonyságproblémákra. A klinikai és működési hatékonyságproblémák 1 százalékos csökkentése 11 milliárd euró megtakarítást jelenthet a következő 15 évben. Az ipari internet az energiaszektorban is jelentős megtakarításokat hozhat: ha például 1 százalékkal sikerül javítani az európai gáztüzelésű erőművek hatékonyságát, az a következő 15 évben 11 milliárd euró üzemanyagköltség-megtakarítást eredményezhet.
Minderre nem légüres térben fog sor kerülni! A GE-hez hasonló cégek készek a beruházásra, de az EU-nak és a tagországoknak meg kell teremteniük a beruházás és a növekedés katalizátorául szolgáló feltételeket.

Az ipari internetben rejlő lehetőségek nagyságát tekintetbe véve Európa akkor aknázhatja ki maximálisan az előnyöket, ha a csúcstechnológiáknak a térség tőkeállományába való integrálását elősegítő módon csoportosítja át a beruházásokat, ezáltal létrehozza és továbbfejleszti a szükséges tehetségbankot, illetve kialakít egy, az adatok határokon átnyúló áramlását megkönnyítő, egyben biztonságossá tevő keretrendszert. Egy ország sem érhet el azonban sikereket egyedül. Az egységes piac kialakítása érdekében történő együttműködés három, egymással összefüggő előnnyel járhat. Először is megtörténik a vonatkozó intézményi és jogi rendszerek harmonizálása. Másodszor, ezáltal maximalizálhatók azok a nagyságrendi megtakarítások, amelyek az európai gazdasági és pénzügyi integráció alapkövét képezik. Harmadszor pedig ez segít az európai országok közötti azon makrogazdasági egyensúlytalanságok csökkentésében, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a legutóbbi gazdasági válság kialakulásához.

Az ipari internetre vonatkozó európai stratégia kialakításakor a politika döntéshozóknak túl kell lépniük saját országuk határain, és inkább az országok, valamint az iparágak kölcsönös egymásrautaltságára kell koncentrálniuk.

Hogyan aknázhatjuk ki tehát a küszöbön álló forradalomban rejlő lehetőségeket? Először is, az európai kormányoknak szilárd politikai keretet kell kialakítaniuk, amely megbízható és biztonságos környezetet teremt az adatok szabad áramlásához, továbbá egységes szabályokat és szabványokat vezet be minden ország, illetve minden adatkör számára.

Amennyiben nem megfelelő a megvalósítás, a fenti területekre vonatkozó új szabályozás jelentős tarifális kereskedelmi korlátozást jelenthet a digitális gazdaság számára. A jelentés számos más olyan kezdeményezést is felsorol, amely elősegítheti az ipari internet fejlesztésébe történő európai beruházásokat. Ilyen többek között az okos beszerzés és közbeszerzés, amely elősegíti a technológiafejlesztésbe tett beruházásokat; a hosszú távú hatásokat optimalizáló készségfejlesztés; a jelenlegi finanszírozási mechanizmusok átalakítása; a határokon átívelő beruházásokat elősegítő európai kockázatitőke-keretrendszer kialakítása; valamint (szabályozói és pénzügyi) ösztönzők életbe léptetése a magánszektor beruházásainak ösztönzésére.

A jelentés szerint a rendelkezésre álló szakembergárda kérdése komoly kihívást jelent Európa számára. A jelenlegi becslések szerint 2015-re mintegy 700 000 műszaki szakember és mérnök fog hiányozni a csúcstechnológiai szektorból. Az ipari internet új technológiára épül, mely nem működhet a megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberállomány nélkül. Az ipari internetben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához Európának új szakembergárdát kell kinevelnie, és ez nem pusztán annyit jelent, hogy több embert kell képezni tudományos, mérnöki és adattudományi területen, hanem azt is, hogy olyan újfajta képzettségű emberekre lesz szükség, akik a szoftverek világában és a különféle mérnöki területeken is egyaránt otthonosan mozognak.

GE for CEE