Kísérteties hasonlóság: Legutóbb a végtörlesztéskor zuhant ekkorát az OTP

Legutóbb 2011 szeptemberében, a végtörlesztés bejelentése után zuhant akkorát az OTP árfolyama, mint pénteken. Nem csak a gyengülés mértéke miatt kísérteties a hasonlóság, a kormány ugyanis ismét a devizahitelesek megmentését tervezgeti. Most ráadásul Csányi Sándor, a vállalat elnök-vezérigazgatója is piacra szórt közel 8 milliárd forintnyi részvényt. A bankvezér az OTP szerint mezőgazdasági beruházásra költi a pénzt, a piacon azonban felmerülhetett, hogy a lépés időzítése nem független a kormány terveitől. Az sem segítette az OTP-t, hogy Orbán Viktor miniszterelnök közölte: még hosszú évekig marad a bankadó.

Bizonyára sok befektető forgolódott álmatlanul péntek éjjel, hiszen óriási veszteségeket szenvedtek el. Pedig megtanulhatták volna már az elmúlt három évben, hogy magyar részvényt venni olyan, mint rulettezni. Semmivel sem kockázatmentesebb, mint a szerencsejáték, hiszen az unortodox kormányzati intézkedések bármikor boríthatják egy részvény fundamentális és technikai képét. Elég csak emlékezni a váratlan ágazati különadókra, a nyugdíjpénzek átvételére, vagy arra az ötletre, hogy a bankok 7 százalékos adót fizessenek az átvett önkormányzati adósság után. Szerencsére az utóbbit elvetették, mert felmerült, hogy részleges államcsődnek is tekinthető, ám a terhet más formában – egyszeri extra tranzakciós illetékként – mégis a bankokra hárították.

Néhány elemző már fel is hagyott azzal, hogy célárfolyamot határozzon meg egyes, a BÉT-en forgó részvényekre, hiszen nem elég helyesen értékelni a gazdaság kilátásait és a vállalat fundamentális helyzetét. Egy olyan változóval kellene kalkulálni, amivel lehetetlen. Bele kellene látni a kormányzati tisztségviselők fejébe.

Nem csak az OTP részvények tulajdonosai jártak pórul, újabb pofont kapott az egész magyar tőzsde. Mert a befektetőket ismét emlékeztették arra, hogy itt bármi megtörténhet.