A legfontosabb a hosszú távú kiszámíthatóság

Természetesen Magyarország sem alkalmazhat a régióban jellemző átlagos adóterhelésnél lényegesen magasabb adókulcsokat, de még a legalacsonyabb adókulcsok sem elegendők a befektetőknek, ha a múltbeli tapasztalatok az adótörvények folyamatos módosításáról szólnak. Ez ugyanis zavarólag hat az olyan nagyberuházások elindítására, amelyek csak hosszabb időtávon térülnek meg. Magyarország a megbízhatóság területén, sajnos, az elmúlt évek folyamatos adótörvény-változtatásai miatt jelentéktelennek nem mondható hátrányban van. A teljesség igénye nélkül a következő példákat lehet felhozni az adótörvények nem következetes megváltoztatására: az általános forgalmi adó kulcsának csökkentése, majd kétszeri megemelése; különadók bevezetése, majd eltörlése az energiaszolgáltatók és a távközlési cégek vonatkozásában – ugyanezeknek a szektoroknak további adók egyidejű (részben párhuzamos) bevezetése; adókímélő cafeteria-rendszer bevezetése, majd a juttatások adóterheinek megemelése; sportegyesületek nagyvonalú támogatási programjának bevezetése, majd az így elérhető előnyök jelentős csökkentése.

Ezeken a példákon kívül az elmúlt néhány évben, sajnos, egy sor új adónem is bevezetésre került: pénzügyi vállalkozások különadója, tranzakciós illeték, távközlési adó, közművezetékek adója, energiaszolgáltatók adója, biztosítási adó, baleseti adó, népegészségügyi termékadó – a sok új adónemnek a nevét is alig lehet megjegyezni. Még abban az esetben is, ha ezek az adók a cégek egy részét – elsősorban a termelő egységeket – alig érintik, minden új adó bevezetése egy-egy rossz hír a konszernek központjaiban. Amellett, hogy ezek az intézkedések rossz hangulatot teremtenek a befektetők körében, komoly költségtényezőt is jelentenek: a nagy szervezetek csak nagyon lassan és költségesen reagálnak a változásokra. A sok apró változtatás miatt a rendszer áttekinthetősége is megszűnik, ami végül ahhoz vezet, hogy a lehetséges befektetők beruházási döntéseikben megzavarva adott esetben egy másik helyszín mellett döntenek.

A probléma megoldását ennek ellenére nem feltétlenül az új adónemek megszüntetése jelenti. Egyes előírásokat, melyek röviddel ezelőtt kerültek a törvények szövegébe, és káros hatásuk vitathatatlan, bizonyára érdemes lenne eltörölni. Sokkal fontosabb ugyanakkor annak biztosítása, hogy a meglévő szabályok hosszú időre változatlanok maradjanak. Ha a hosszú távú kiszámíthatóság újra biztosítottnak tekinthető, a befektetők új beruházásra vonatkozó döntéseiket az ún. „effektív adóterhelés” alapján hozzák meg.

Egy nyugati befektető számára nagyon fontos, hogy a teljes adózási környezet rendben legyen. Ennek érdekében egy beruházás megvalósítása előtt elsőként mindig az ún. „effektív adókulcsot” számolják ki. Ennek számítása során valamennyi adó (beleértve a társasági adót, az iparűzési adót, az ÁFÁ-t, a vámokat, egyes konszerneknél még a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat is) figyelembevételre kerül. Végső soron annak van döntő jelentősége, hogy abban az országban, ahol a termelés folyik, az elért nyereség milyen mértékű adók és egyéb járadékok megfizetése mellett fizethető ki osztalék formájában.

A nagy konszernek tehát egészen pontosan kiszámítják, mekkora lesz a valóságos adóterhelés, mielőtt egy beruházásról döntést hoznak. A gyakorlatban egy ilyen számítás rendkívül bonyolult. Minél egyszerűbb és persze megbízhatóbb ugyanakkor a magyar adórendszer, annál könnyebb a magyar termelési helyszín mellett dönteni.

A pénzügyi válság következtében, valamint a nehéz fogyasztói környezet és a helyi versenytársak jelenléte miatt számos kiskereskedelmi vállalat veszteséges jelenleg Magyarországon. Ebben a helyzetben a különadók bevezetése különösen fájdalmas volt, és a vállalati vagyon megadóztatásához vezetett. Ilyen esetben az iparűzési adó is vagyonadónak tekinthető, hiszen a veszteséges helyzet ellenére pozitív iparűzési adóalap kerül kimutatásra, és ennek következtében nem elhanyagolható mértékű iparűzési adót kell ezeknek a vállalatoknak megfizetniük.

A befektetői szándék sok esetben a feketegazdaság jelenléte miatt sem jár tényleges befektetéssel. Hihetetlenül nagy összegek kerülnek adófizetés nélkül kifizetésre Magyarországon. Ez ahhoz vezet, hogy az adózás szempontjából tiszta cégek versenyképessége sok esetben nem biztosítható.

Nem adózási kérdés, de sajnos igaz: Egy régóta Magyarországon tevékenykedő befektető állítása szerint azok az új befektetők, akik az országban beruházni szándékoznak, első kérdésükben a magyar alkotmány helyzetéről érdeklődnek. Tisztában vagyok vele, hogy a magyar alkotmány a külföldi befektetők szabadságát semmilyen módon nem korlátozza. A nyugati politikusok negatív véleménye mégis ahhoz vezet, hogy egy a befektetések eldöntése során soha számításba nem vett kérdés hangzik el először. Vannak országok, amelyek nem is rendelkeznek alkotmánnyal. Ezeket az országokat a befektetők mégsem ítélik emiatt a beruházásaikra nézve kockázatosnak.