Versenyképtelenség

Magyarországot a kormány Európa legversenyképesebb országává tette az elmúlt három évben Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök márciusi szavai valószínűleg nem jutottak el a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi ranglistájának készítőihez, hiszen a legtöbb EU-országot Magyarország elé sorolták. A WEF 148 ország versenyképességét követi.

A 63. hellyel nem lehetünk túlságosan boldogok, hiszen a tavalyi 60-ról romlott az eredmény. Kis vigaszt nyújthat, hogy idén csak kicsit romlott a versenyképességünk, hiszen 2012-re a 48. pozícióból 12 hellyel sorolta hátra hazánkat a WEF.

Ha azt gondolnánk, hogy a WEF haragszik Magyarországra – mondjuk a különadók, az ad hoc intézkedések, a trafikok, vagy az Alaptörvény módosítgatása miatt –, érdemes megnézni egy másik versenyképességi listát. Az IMD rangsorában máris az előkelőnek tűnő 50. helyen áll Magyarország, ám csalódunk, ha a 2012-es számokra nézünk: itt öt helyet rontottunk egy év alatt. És az IMD jóval kevesebb országról vezet listát.

Aki nem akar szomorkodni, az olvashat a 0,5 százalékos éves GDP-növekedésről tanúskodó adatról. A második negyedévben viszont csak 0,1 százalékkal nőtt a gazdaság az év első három hónapjához képest. És a nem túl robosztus kilábalás mögött részben egyszeri tényezők húzódnak meg. Lehet örülni annak, hogy a rezsicsökkentés növeli a fogyasztást, ám azon nem lehet meglepődni, ha ezt a lépést valaki a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai intézkedések közé sorolja. Szembetűnő az is, hogy a különadókkal terhelt pénzügyi szektor továbbra is negatívan járul hozzá a GDP-hez.

Ha végképp elkeserednénk, a miniszterelnök korábbi szavai bizakodásra adhatnak okot. Orbán Viktor tavasszal azt mondta, hogy a kormány intézkedései majd a következő években hozzák meg az eredményeket. Sajnos egyre többen már most látják az eredményeket.