Mutyi kontra teljesítmény

Képzeljenek el egy olyan konferenciát, ahol azzal lehet kitűnni az előadók közül, hogy öltönyt visel az ember. Egy ilyen rendezvény nem szokványos emberekből tevődik össze. A résztvevők nem a társadalom bevett konvencióit követik, öltözködésük is a teljes szabadságot szimbolizálja.

Árvai Péter, a Prezi egyik alapítója mesélte el ezt a feltűnési-kitűnési akcióját. Sok éve történt már, egy amszterdami startup konferencián, ahol több tucatnyi ötletgyáros próbálta magára vonni a figyelmet, hogy befektetőt találjon. Árvai öltönyös előadása némi nyakkendő levágással fűszerezve, sikerrel járt. Ma már a Prezi az egyik megtestesítője a magyar álomnak. A Prezin kívül a Ustreamet, a Logmeint és a Leonar3Do-t emlegetik igazi sikertörténetként, és ma már minden valamirevaló innovációs vagy kkv-konferencián előadják, ők hogy csinálták.

Még nem unalmasak. Olyan hihetetlen, ami velük pár év alatt történt. Meg talán úgy is érzik, itt és most küldetésük van. Válságtól, politikától sújtott gazdaságban kell a remény, a siker esélye. Bár egyetlen sikeres startup cég sem csodafegyver, de pár tucatnyi, szellemi tőkére, üzleti önmegvalósításra épülő sikeres vállalkozás felrázhatná a gazdaságot, és olyan növekedési impulzust adhatna, ami jót tenne a gazdaság „lelkének” is. Néhány sikeres vállalkozás sztoriját meghallgatva az ember úgy érzi, vállalkoznia kell, sorsát saját kezébe véve legyőzni a nihilt, a korlátokat, a gazdasági-társadalmi bizonytalanság miatti rosszkedvet, a tehetetlenkedést. Ezek a sikerek új erőforrást jelenthetnek, ha elég sok van belőlük. A Joint Venture Szövetség konferenciáján több előadó is Észtország példáját idézte, az Európai Unióban ők jelentik most Amerikát, azaz a korlátlan vállalkozások földjét. Észtországban becslések szerint a GDP 15 százaléka a kicsi, tudás-intenzív kkv-kből, azaz az ún. startupokból származik. Az USA-ban ezt 21 százalékra teszik.

Magyarországon külön még nem mérik az innovatív kisvállalkozások teljesítményét. De itt is elkezdődött valami: a Jeremie-programok már megteremtik a finanszírozási hátteret. A politikai klíma azonban nem kedvez az önálló gondolkodóknak, öntudatos vállalkozóknak. Az atyáskodó államhoz a végrehajtó típus illik. Bár a gazdasági kormányzat ösztönzi a kreatív vállalkozásokat, a „politikai” kormányzat viszont ellenük hat a sok területre kiterjedő erőltetett központosítással. Az eltérő gondolkodás- és működési mód feszültséget eredményezhet. Ám mivel ezek a cégek ritkán maradnak meg a kicsi belső piacon, számukra túl nagy korlátot a tekintélyuralmi rendszer terjedése sem jelent. Ők világban, nemzetközi színtérben gondolkodnak, világlátásuk is nyitott, toleráns, befogadó. Pont ellentétes a mai magyar uralkodó társadalmi tendenciákkal.

Hogy mi lehet az eltérő fejlődés következménye? Sok minden. Például az, hogy ezek a sikeres innovatív vállalkozók – ha elérnek egy kritikus tömeget – példájukkal hatnak a közgondolkodásra, és begubózás helyett a nyitottság, a fogékonyság, a teljesítménytisztelet lesz a mainstream, azaz a követendő modell. Egy ilyen közeg nem tűri a mutyizást, a zavaros pénzköltéseket, kapcsolati hálóval pénzelt alibi vállalkozásokat. Ha az elért teljesítmény a mérce, az a társadalmi folyamatokat is tisztítja: ez a legjobb következmény. De lehet másik kimenet is: például az, hogy ezek a kiscégek is megelégelik az itteni fejlődési irányt, és elköltöznek. Cégestől, családostól, mindenestől. Még nem ebben gondolkodnak. Most még missziót akarnak teljesíteni. Saját boldogulásuk mellett az országnak is segíteni. És ez jó. Ez egy reménysugár.