Költekező üzemmódban a Posta

Nehéz nem észrevenni, hogy költekező üzemmódba kapcsolt a Magyar Posta. Hangulatjavító intézkedésként egyrészt béremelést adtak a dolgozóknak, másrészt egyszeri juttatásként fejenként 40-45 ezer forintot is kiosztottak. Az állami vállalat és a szakszervezet szerint az összesen mintegy egymilliárd forintot felemésztő akcióra a társaság idei kilátásai miatt nyílt lehetőség. Online pénztárgépekre és csomagautomatákra pedig közbeszerzések útján szintén elköltenek összességében közel ennyit. Bár a cég tavalyi eredménye még nem ismert, a 2012-es veszteségek után némileg meglepő, hogy ennyire dúskál a felhasználható forrásokban.

A nem filléreskedő hozzáállásnak ahhoz is lehet köze, hogy állami vállalatról van szó. Nem feltétlenül esnek kétségbe, ha néha megszalad a kiadási oldal. Ezt az attitűdöt a privatizáció is orvosolhatná, így lehetne megszerezni a modernizáláshoz szükséges tőkét. Nemzetközi példa bőven akad a magánosításra. Az olasz kormány várhatóan még idén eladja az Olasz Posta részvényeinek mintegy 40 százalékát, így csökkentve a magas államadósságot. Hasonló utat járt be korábban a német, az osztrák, az angol rokonintézmény, és nem kizárt a svéd-dán és a spanyol társaság privatizációja sem. Magyarországon ez jelenleg teljesen kizárt. Áder János államfő szerint például a Magyar Posta többet jelent egy vállalatnál, benne az ország gazdaságának, társadalmi működésének egyik motorját tisztelhetjük. Az elnök közelmúltbeli beszédben azt is kifejtette: a vállalat 145 éves fennállása óta élen járt a modernizációban, az ügyfelek minél korszerűbb kiszolgálásában.

Kormánypárti képviselők pedig többször is egyértelművé tették: Magyarország számára a Posta nemzeti érték. A tradíció valóban méltánylást érdemel, és az sem lehet cél, hogy ezrek veszítsék el munkájukat. Állami tulajdonlás mellett is lehetséges persze a nyereséges működés, a Szlovák Posta például három év veszteséges működés után tavaly újra nyereséges lett. Igaz, mindezt a magyarhoz képest feleannyi munkavállalóval és postahellyel sikerült elérni.

A privatizáció helyett a versenyhelyzet is jobb, hatékonyabb, gyorsabb és megbízhatóbb teljesítményre sarkallhatná a vállalatot. Egy erős rivális pozitív stresszhelyzetet teremthetne a piacon. Az NMHH azonban eddig nem adott engedélyt konkurensnek a könnyű címzett levelek piacára való belépésre. Igaz, eddig csak az Osztrák Posta leányvállalata próbálkozott, de valószínű, hogy a hatósági elutasítás a többi szereplőnek is azt üzente: nem látják őket szívesen. Nem zárható ki, hogy előbb-utóbb akad kihívója a Magyar Postának, hiszen Finnországban is évek kellettek ahhoz, hogy engedélyt kapjon a Finn Posta első versenytársa.

A levélvolumen drasztikus csökkenése amúgy is a postai szolgáltatások reformját tette szükségessé Európa-szerte. A jövőben garantáltan vita lesz arról: három, négy, öt vagy hat napon kell egy héten házhoz kézbesíteni a leveleket. Hollandiában például már olyan kevés a levél, hogy három nap is bőven elég a kézbesítéshez.. Világtendencia, hogy a posták számára az e-kereskedelem jelenti a reménysugarat. Nem véletlen, hogy áprilistól tíz fővárosi és huszonöt vidéki helyszínen már csomagautomatákat is üzembe állít a Magyar Posta. Az állami vállalat az e-kereskedelem bővülésére és ezzel párhuzamosan a csomagküldési piac növekedésére számítva a piac legjelentősebb szereplőjévé kíván válni. Lemaradás persze ezen a területen is bőven van, hiszen Kolumbiától Izlandig és Ciprustól Litvániáig már számos országban telepítettek csomagautomatákat. Részleges privatizáció vagy a versenyhelyzet fokozása nélkül pedig nehezen képzelhető el a hátrány ledolgozása. Ha minden változatlan marad, akkor annak az ügyfelek mellett a költségvetés is a vesztese lehet.