Növekedésre ítélve

Idén és jövőre is 2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság az Európai Bizottság jóslata szerint. A bővülést már nem az export húzhatja – ami a válságból való kilábalás egyetlen motorja volt Magyarországon –, hanem a belföldi kereslet. Elkezdenek fogyasztani a háztartások, és a beruházások is élénkülhetnek.

Régiós és európai összehasonlításban nem is tűnik rossznak a magyar növekedési prognózis. Az Európai Unió egészében az idei 1,5 százalékról jövőre 2-re emelkedik a GDP bővülési üteme. Lengyelország ugyan 3 százalékra gyorsít, és a román gazdaság növekedése is kissé meghaladhatja a magyarét, Csehország azonban nem bővül gyorsabban a következő két évben.

Kevésbé biztató, hogy Lengyelország 2012-ben beérte Magyarországot a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-ben – az EU-átlag 67 százalékát érte el mindkét ország –, és ha nem tudjuk tartani velük a lépést, akkor bizony a következő években le is hagyhatnak bennünket. Románia még távol van az 50 százalékos teljesítményével, Csehország pedig már távol van a 80 százalék feletti egy főre eső GDP-jével.

De nem csak az eshet meg, hogy a lengyelek lehagynak bennünket, hanem az is, hogy az EU-hoz való reálgazdasági felzárkózásra még tovább kell várni. Ugyan idén még lehagyjuk az uniót, jövőre már nem sikerül nagyobb bővülést produkálni az EU-átlagnál Brüsszel szerint.

Most attól sem kell tartanunk, hogy újra túlzottdeficit-eljárás indul Magyarország ellen, hiszen a költségvetési hiány idén és jövőre sem haladja meg a kritikus 3 százalékos értéket. Vagyis nem kell több bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépés.

Az alacsony hiány azonban vélhetően nem tántorítja el a kormányt attól, hogy százmilliárdos nagyságrendben vágja vagy emelje a büdzsé bevételeit és kiadásait. Néhány intézkedésre szükség is lesz, hogy 2018-ra elérjük a 4 százalékos GDP-növekedést. Biztos létezik ilyen varázslat, de én azt nem ismerem.