Az igazi pénzügyi rezsicsökkentés

A stratégiai atomfegyverek nagyot szólnak, épelméjű ember viszont, ha teheti, nem áll be a célkeresztjükbe. Ezt a tanulságot lehet levonni azokból az adatokból, amelyek szerint a háztartásoknál minden korábbinál nagyobb készpénzvagyon halmozódott fel a tavalyi év végére. A készpénzes tranzakciókat sújtó 0,6 százalékos illeték ugyanis arra késztette a lakosság egy részét, hogy a fizetését, nyugdíját készpénzben kérje.

A készpénzvagyon további növekedése borítékolható, februártól ugyanis a lakosság ingyen vehet fel 150 ezer forintot az ATM-ekből, és ebből a pénzből ingyen fizetheti be a sárga csekkeket is, miközben a bankoknál a tranzakciós illeték miatt a csoportos beszedési megbízások többnyire fizetősek. Sőt, még a boltosok is sokszor szebben mosolyognak a készpénzes vevőre, mint a kártyás vásárlóra, a vevők számára többnyire még ingyenes kártyás tranzakciók költségét ugyanis ők fizetik.

Meg persze van, ahol nem is lehet kártyával fizetni, ugye, mindenki ismeri a boltost, aki egy számológépen mutatja meg, mennyibe kerül az áru, és a pénztárgépbe még véletlenül sem üti be az összeget. Az ilyen pénzből áfa nem folyik be, hiába is van a pénztárgép bekötve az adóhatósághoz. Ellenben, ha kártyával fizetne a vevő, a tranzakciónak nyoma lenne a boltos számláján, és máris nehezebb lenne eltitkolni a vásárlást.

Mi azonban nem ebbe az irányba megyünk, a kormány intézkedései ugyanis a készpénzhasználatot támogatják, hiába tudja mindenki, hogy ez a feketegazdaságot erősíti, és adóbevételektől esünk el miatta. Az már csak hab a tortán, hogy a készpénz még drága is. A jegybank egyik tanulmánya szerint 106 milliárd forintot spórolhatnánk évente, ha kevesebbet használnánk belőle, és ehelyett annyit bankolnánk elektronikusan, mint a skandinávok. Ez a pénz azonban valamiért nem kell nekünk, pedig nem az ingyenes készpénzfelvétel, hanem ez lenne az igazi pénzügyi rezsicsökkentés.