Hogyan teljesít a magyar gazdaság? - Szakértők válaszolnak

Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke:
A magyar gazdaság tipikus esete annak, amikor a pohár félig tele van, ugyanakkor másképp nézve félig üres. Számos projektet megvalósított a kormány, ami jól működik. Az EU-ban kiemelkedő az autóipari teljesítményünk, viszont régiós összehasonlításban lemaradóak vagyunk bizonyos területeken. A távközlés területén a környező országok az elmúlt években gyorsabban fejlődtek, míg Magyarországon az iparági különadó elszívta a beruházási lehetőségeket. A magas különadó miatt számos beruházást a szomszédos országokban valósítottak meg a multinacionális cégek, amit a Vodafone Magyarország is érzékelt. Magyarországon van mit javítani az adóztatás és a jogbiztonság területén, hiszen itt túl sok változás volt az elmúlt években.

Bojár Gábor, a Graphisoft Park alapítója:
Örülhetnék is, hiszen csökkent az adóm, a rezsim, a gyenge forinton is jól járok, és még a költségvetési hiány is csökkent. De attól félek, hosszabb távon nagyon drágán fizetünk ezért. Ha szerződéseket felrúghatunk, akkor minek a szerződés? Ha törvényeket visszamenőleg is módosíthatunk, akkor minek a törvény? Betartott szerződések nélkül nincs gazdaság, stabil törvények nélkül nincs társadalom. Ha pedig az állam a verseny okos szabályzása helyett beszáll a versenybe, akkor nem lesz verseny, és nem születnek olyan csodák, mint az ipari forradalom, a motorizáció, vagy napjaink informatikai forradalma. Ezeket mind a verseny teremtette és nem a mindenható állam csúcsát mutató Szovjetunió.

Inotai András, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora:
A magyar gazdaság teljesítménye még mindig 4-4,5 százalékkal a válság előtti szint alatt van, és a semmiféle fenntartható növekedést nem lehet látni. Tavaly a mezőgazdaság 20 százalékos növekedése és a 97 százalékban EU-forrásokból megvalósuló állami beruházások segítették a növekedést. A versenyképes munkahelyek száma csökkent, a versenyképes magyarok elmentek külföldre, a közmunkából pedig nem lehet XXI. századi Magyarországot építeni. Az export sem növekszik dinamikusan, amely mögött szerkezeti problémák is vannak, miután az elmúlt években nem történtek versenyképesség-javító külföldi és hazai beruházások. Nehéz évek következnek, és az elmúlt négy év szabadságharca egyenes út az öngyarmatosítás felé.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója:
A magyar gazdaság növekedési üteme 2014-ben meghaladhatja a 2 százalékot, ami javuló tendenciát jelez az elmúlt évekhez képest. Megemlítendő, hogy ennek a növekedésnek az összetétele kifejezetten kiegyensúlyozottnak ígérkezik. Míg az elmúlt években, ha volt is egyáltalán némi növekedés a gazdaságban, ez kizárólag a nettó exporthoz kapcsolódott, addig idén már a belföldi felhasználás komponensei (magánfogyasztás és beruházások) is bővülni fognak. Eközben a nettó export is fennmarad, de jóval kisebb mértékben, mint a korábbi években. Fontos, hogy a forint árfolyama ne gyengüljön tovább, mert az elvinné a devizahiteles lakosság fogyasztásra fordítható plusz jövedelmeit.

Török Ádám, akadémikus:
2010 után sok fölösleges áldozattal, de stabilizálódott a külső adósságállomány. Valamelyest javult az aktivitási ráta is, de a külföldön dolgozó magyar munkavállalók figyelembe vétele szakmailag nehezen indokolható. Ők ugyanis így a magyar és a fogadó országbeli statisztikákban egyidejűleg javítják az aktivitási rátát. A növekedés lassabban pörög fel, mint a versenytárs országokban. Ennek okai között kiemelt szerepe van a súlyosbodó regionális egyenlőtlenségeknek és a szakképzett munkaerő fokozódó hiányának. A növekedés beindulását fékezi a bankszektor és az infrastrukturális vállalatok súlyos pénzügyi terhelése, és a vállalkozásokat sújtó bürokratikus terhek inkább csak verbális enyhítése is.