Klik: Múkodj!

A „jó” állam azért hozta létre az ország legnagyobb munkáltatóját, a 160 ezer főt foglalkoztató Kliket, hogy a korábbiaknál hatékonyabban, olcsóbban működtesse az iskolákat. A hatalmas gépezetről azonban lesújtó jelentések láttak napvilágot. A köznevelés irányítói szerint minden rendben van, pedig a kemény bírálatokat nem a „feszültséget szító” ellenzék, vagy a szakszervezetek készítettek, hanem egy miniszteri biztos, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője, Pölöskei Gáborné, aki az államfő testvére.

A mamutintézmények irányítói általában nem értik, miért bírálják szervezetüket. Hogyan lehetnek zavarok a működésben, amikor kitűnő alapötletet valósítottak meg, megfelelően szabályoztak mindent, személyesen adták ki a megfelelő utasításokat. A járási hivatalok létrehozásakor a közigazgatási tárca is érzékenyen vette a kritikákat az új rendszer döcögős indulásakor.

A központban meghozott intézkedések végrehajtása a nagy vízfejeknél nem mindig hatékony az alsóbb szinteken, főként ha nem tisztázottak a döntési jogkörök, és így minél felsőbb szintre próbálják visszatolni a felelősséget. Nem csak az állami hivatalrendszerben, de az állami és magáncégeknél is megfigyelhető, hogy a bürokrácia szinte tébolyba kergeti az ügyeket intéző átlagembert. A közműszolgáltatóknál, a bankoknál, a biztosítóknál, vagy a távközlési szolgáltatóknál is sok a rossz tapasztalat arról, hogy egy lakcímcserét, egy számlaszám vagy egy szolgáltatási csomag változtatását nem lehet elintézni zökkenők nélkül.

Visszatérve a sokat bírált Klikhez, a rendszerről szóló jelentések többek között azt írták le, hogy szükség van az intézményfenntartó működésének racionalizálására. Pölöskeiné szerint a jelenlegi rendszerben nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök, tarthatatlannak ítélte a rendszer jelenlegi túlközpontosított formáját. Úgy gondolja, a gazdálkodási szervek távol kerültek az iskolától: a problémákat nem ott oldják meg, ahol keletkeznek.

Szabó Balázs miniszteri biztos az Index által világra hozott jelentéseiben többek között azt fogalmazta meg, hogy a Kliket nem vezetik, csak irányítják, de azt sem hatékonyan, a gazdálkodási szervezet nem képes ellátni a feladatát. Sok vezető nem rendelkezik olyan képességekkel és készségekkel, melyek szükségesek lennének, a tankerületi igazgatók fele szakmailag nem eléggé felkészült feladatai ellátására. Már novemberben azt jósolták, hogy a Klik idei büdzséjének hiánya 57 milliárd forint lesz.

Szabó sérelmezte, hogy szerződések nélkül is kifizetnek pénzösszegeket, hiányolta a nagy közbeszerzések kiírását Januárban azonban a Klik vezetője, Marekné Pintér Aranka mégis azt nyilatkozta, hogy egy minden korábbinál hatékonyabb és átláthatóbb köznevelési rendszer jött létre.

Az Emmi a bírálatokra annyit reagált, hogy a belső tanulmányok célja a még hatékonyabb működés, az ezek alapján hozott intézkedések beépülnek a központ mindennapi működésébe. Lapunk megkérdezte, hogy milyen ilyen konkrét intézkedések történtek. Például, hogy decentralizálják a szervezetet, voltak-e személyi változások, s mi lesz a működési hiánnyal? Konkrét válaszokat azonban nem kaptunk a már idézett mondaton kívül.

Panaszok még mindig felmerülnek a Klik kapcsán, így jogos a kérdés, tényleg történtek változások, intézkedések, hogy hatékonyabban, jobban működjön az ország egyik legnagyobb szervezete? Az az intézmény, amelynek már a létrehozásakor kódolva voltak a problémák, mivel sem a személyi, sem a tárgyi, sem az anyagi feltételei nem voltak meg a hatékony működéshez. A Klik jelenlegi rendszerén így, konkrét változások nélkül valószínűleg a parafenomén Uri Geller sem segíthet.