A „jó” állam azért hozta létre az ország legnagyobb munkáltatóját, a 160 ezer főt foglalkoztató Kliket, hogy a korábbiaknál hatékonyabban, olcsóbban működtesse az iskolákat. A hatalmas gépezetről azonban lesújtó jelentések láttak napvilágot. A köznevelés irányítói szerint minden rendben van, pedig a kemény bírálatokat nem a „feszültséget szító” ellenzék, vagy a szakszervezetek készítettek, hanem egy miniszteri biztos, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője, Pölöskei Gáborné, aki az államfő testvére.
A mamutintézmények irányítói általában nem értik, miért bírálják szervezetüket. Hogyan lehetnek zavarok a működésben, amikor kitűnő alapötletet valósítottak meg, megfelelően szabályoztak mindent, személyesen adták ki a megfelelő utasításokat. A járási hivatalok létrehozásakor a közigazgatási tárca is érzékenyen vette a kritikákat az új rendszer döcögős indulásakor.
A központban meghozott intézkedések végrehajtása a nagy vízfejeknél nem mindig hatékony az alsóbb szinteken, főként ha nem tisztázottak a döntési jogkörök, és így minél felsőbb szintre próbálják visszatolni a felelősséget. Nem csak az állami hivatalrendszerben, de az állami és magáncégeknél is megfigyelhető, hogy a bürokrácia szinte tébolyba kergeti az ügyeket intéző átlagembert. A közműszolgáltatóknál, a bankoknál, a biztosítóknál, vagy a távközlési szolgáltatóknál is sok a rossz tapasztalat arról, hogy egy lakcímcserét, egy számlaszám vagy egy szolgáltatási csomag változtatását nem lehet elintézni zökkenők nélkül.
Visszatérve a sokat bírált Klikhez, a rendszerről szóló jelentések többek között azt írták le, hogy szükség van az intézményfenntartó működésének racionalizálására. Pölöskeiné szerint a jelenlegi rendszerben nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök, tarthatatlannak ítélte a rendszer jelenlegi túlközpontosított formáját. Úgy gondolja, a gazdálkodási szervek távol kerültek az iskolától: a problémákat nem ott oldják meg, ahol keletkeznek.
Szabó Balázs miniszteri biztos az Index által világra hozott jelentéseiben többek között azt fogalmazta meg, hogy a Kliket nem vezetik, csak irányítják, de azt sem hatékonyan, a gazdálkodási szervezet nem képes ellátni a feladatát. Sok vezető nem rendelkezik olyan képességekkel és készségekkel, melyek szükségesek lennének, a tankerületi igazgatók fele szakmailag nem eléggé felkészült feladatai ellátására. Már novemberben azt jósolták, hogy a Klik idei büdzséjének hiánya 57 milliárd forint lesz.
Szabó sérelmezte, hogy szerződések nélkül is kifizetnek pénzösszegeket, hiányolta a nagy közbeszerzések kiírását Januárban azonban a Klik vezetője, Marekné Pintér Aranka mégis azt nyilatkozta, hogy egy minden korábbinál hatékonyabb és átláthatóbb köznevelési rendszer jött létre.
Az Emmi a bírálatokra annyit reagált, hogy a belső tanulmányok célja a még hatékonyabb működés, az ezek alapján hozott intézkedések beépülnek a központ mindennapi működésébe. Lapunk megkérdezte, hogy milyen ilyen konkrét intézkedések történtek. Például, hogy decentralizálják a szervezetet, voltak-e személyi változások, s mi lesz a működési hiánnyal? Konkrét válaszokat azonban nem kaptunk a már idézett mondaton kívül.
Panaszok még mindig felmerülnek a Klik kapcsán, így jogos a kérdés, tényleg történtek változások, intézkedések, hogy hatékonyabban, jobban működjön az ország egyik legnagyobb szervezete? Az az intézmény, amelynek már a létrehozásakor kódolva voltak a problémák, mivel sem a személyi, sem a tárgyi, sem az anyagi feltételei nem voltak meg a hatékony működéshez. A Klik jelenlegi rendszerén így, konkrét változások nélkül valószínűleg a parafenomén Uri Geller sem segíthet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.