Lépések versenyképességért

Az idei év az EU-reformok szempontjából kritikus esztendőnek ígérkezik. Alig több mint két hónap leforgása alatt előbb új Európai Parlamentet, majd új Európai Bizottságot fogunk választani. Az EU tagállamok vezetői közül sokan hangoztatják a reformok szükségességét, így most valódi lehetőség nyílik arra, hogy megvalósíthassuk az európai lakosság jólétét és az üzleti szektor fellendülését egyaránt elősegítő változásokat.

Az elmúlt hat esztendőben, amíg Európa figyelmét a saját pénzügyi-gazdasági válsága kötötte le, számos más térség töretlenül haladt előre. India gazdasága több mint harmadával növekedett, Kína pedig csaknem kétharmados növekedést produkált. Afrika napjainkban gazdasági szempontból a világ leggyorsabban növekvő földrésze. A Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru által létrehozott Csendes-óceáni Szövetség pedig olyan szabadkereskedelmi övezet kiépítésén dolgozik, amely ellenzi a velük szomszédos államokat jellemző protekcionizmust. Ha mi, európaiak meg akarjuk őrizni az életszínvonalunkat, továbbá a világban elfoglalt helyünket, elengedhetetlen, hogy gazdaságainkat újra növekvő pályára állítsuk.

Tavaly David Cameron brit miniszterelnök üzletembereket kért fel, hogy tanácskozzanak más vállalkozókkal, majd számoljanak be neki a tapasztalataikról. Ennek a tárgyalássorozatnak az eredményeképpen egy olyan javaslatcsomag került az Európai Bizottság elé, amely magában foglalta több száz európai üzletember és vállalat ajánlásait. E jelentés legfőbb következtetése az volt, hogy a gazdasági növekedés érdekében az Európai Uniónak kezelnie kell az üzleti-gazdasági szektort hátrányosan érintő túlszabályozást.

Nagy-Britannia emellett támogatta az Európai Bizottság REFIT nevű programját is (Regulatory Fitness and Performance, vagyis a célravezető és hatékony szabályozás programja), amelynek célja, hogy egyszerű, világos, stabil és kiszámítható uniós szabályozási kereteket teremtsen a vállalkozások, a munkavállalók és a polgárok számára. A programnak köszönhetően az érintett vállalkozások máris többmilliárd eurót takaríthattak meg Európa-szerte.

A jelentések számos kérdést felvetettek. Például azt, hogy miért tart Európában hetekig vagy akár hónapokig egy új termék bejegyzése és piaci bevezetése, amikor mindez az Egyesült Államokban csupán néhány napot vesz igénybe? Miért akadályozzák az online kereskedelmet az árusítással, leárazással, címkézéssel és internetes tartalmakkal kapcsolatos bonyolult jogszabályok, különösen Kelet-Közép-Európában? Miért kell Európában a vállalatoknak négyszer annyi energiadíjat fizetnie, mint az Egyesült Államokban, ahol a cégek részesülhetnek a palagáz-forradalom előnyeiből?
Mindezek mellett rendkívül fontos, hogy közösen próbáljunk meg élni a különböző szabadkereskedelmi egyezmények előnyeivel. Az Egyesült Államok és az Európai Unió között formálódó transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás akár több mint 100 milliárd eurót hozhat majd az európai gazdaság számára. Szintén fontos lenne az áruk egységes piacán elért sikerek mintájára megvalósítani a vállalatoknak vagy magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások egységes piacát az EU-n belül.

Az Egyesült Királyság együtt szeretne működni partnereivel, így például Magyarországgal, a gazdasági növekedés érdekében. Éppen ezért Budapestre látogattam, hogy ma és holnap személyesen találkozzam vezető magyar üzletemberekkel, itteni brit befektetőkkel, valamint magyar szakpolitikusokkal, akikkel megbeszéléseket folytatunk arról, hogyan tudnánk közösen megőrizni Európa versenyképességét.